Hankó Balázs: megkongattuk a vészharangot, európai versenyképességi fordulatra van szükség

Európának versenyképességi fordulatra van szüksége, hiszen 1995-ben a termelékenység hatékonysága 95 százalékos volt az Egyesült Államokhoz képest, míg most 80 százalékon áll ez a mutató - mondta kulturális és innovációs miniszter kedden az uniós elnökségi ülés második napján Budapesten. A rendezvényen előadást tartott Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus.

Hankó Balázs a felsőoktatási és kutatási miniszterek részvételével zajlott informális találkozó előtt elmondta, hogy nyolc százalékkal csökkent az elmúlt évtizedekben az Európai Unió tudományos eredményessége, és a közösség lemaradt Kínához és az Egyesült Államokhoz képest. 

- fogalmazott, hozzátéve, hogy ez az arány az Egyesült Államokban 50 százalék. 

Kifejtette, hogy a versenyképességi fordulathoz csökkenteni kell a kutatási hálózatok széttöredezettségét.

Szólt arról is, hogy miközben az unió lakosságának 24 százaléka él Közép-Európában, a kutatási forrásoknak csupán a nyolc százaléka jut el ebbe a régióba, tehát csökkenteni kell az unió régiói közötti különbségeket a források tekintetében. 

Hozzátette, hogy a magyar felsőoktatási modellben megduplázódott a doktori hallgatók, valamint a kutató-fejlesztők száma, megháromszorozódott az innovációs források mennyisége. 

- hangsúlyozta. 

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A tanácskozáson előadást tartott Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar fizikus, aki elsősorban arról beszélt, hogy a betegségek korai stádiumban történő kimutatásával nemcsak az emberi élettartamot lehet megnövelni, hanem ezáltal több ember vonható be a termelésbe, ami a versenyképességet erősíti - közölte az MTI.

- hangsúlyozta a magyar professzor. Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus az emberi egészség kérdését, a hatékonyabb gyógyítást a 21. század egyik legfontosabb feladatának nevezte. 

Mint mondta, kötelességünk fellépni annak érdekében, hogy az emberiség hozzáférése az egészségügyi ellátáshoz ne különbözzön radikálisan a Föld különböző részein, mert ez jelenti az emberi faj fennmaradását. Kitért arra is, hogy a fejlett gazdaságokban is sokan küzdenek azzal a problémával, hogy nagyon sokba kerül az egészségügyi ellátás. 

"Az EU évente több mint 100 millió eurót költ egészégügyre, egy személyre lebontva 2500 eurót. Az alacsony jövedelmű országokban a GDP rendkívül kis százalékát tudják csak az egészségügyre fordítani, ha ez másként lenne, a társadalom értékes szereplői nem esnének ki a termelésből. Olcsóbb, költséghatékonyabb egészségügyi ellátásra van szükség".

A tudós elmondta, hogy az egészségügyi ellátást a fejlett országokban is hatásosabbá és költséghatékonyabbá lehetne tenni, ezzel több emberéletet megmenteni, ami a versenyképességet és a prosperitást is előre mozdítaná. Friss kutatási eredményekkel szemléltetve arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapkutatások komoly mértékben hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a rák, a daganatos betegségek gyógyítása terén számottevő módon javulást lehessen elérni. 

- mondta a fizikus.

Krausz Ferenc kitért arra, hogy a molekuláris referencia ujjlenyomat meghatározásával számos egyéb betegséget, érrendszeri és szívbetegséget, fertőző betegségeket is diagnosztizálni lehet. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy rendszeresen adjunk vért.

"Ezért is hoztuk létre 2019-ben Budapesten a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központot (CMF), amelyet egy egész országot átfogó felméréssel, a adatgyűjtéssel alapoztunk meg, amely tizenötezer embert érintett. A vérből nyerhető molekuláris ujjlenyomatokkal a leggazdaságosabb egészségügyi adatgyűjtést tudjuk elvégezni, emellett átfogó és megbízható információt tudunk nyerni a szűréshez, így csírájában lehet elfolytatni a problémákat" - hangsúlyozta Krausz Ferenc.

Fontosnak nevezte, hogy Európa ösztönözze legjobb tudósait és kutatóintézeteit arra, segítsenek ezeket az erőfeszítéseket sikerre vinni, hogy ez hasznára váljon a jövő európai generációi és az egész világ számára.