Gázbiztonság: a németek, a franciák és a hollandok is csak a magyarok hátát bámulhatják

A tél közeledtével kulcskérdés, hogyan állnak az európai gáztárolók. Brüsszel igyekezett ez ügyben biztosra menni, amikor előírta, hogy november elsejére a tagállamok érjék el a 90 százalékos töltöttségi szintet.

A kívánalom teljesült, az uniós országok ráadásul csipkedték is magukat, s nem hagyták a beszerzéseket az utolsó pillanatra. A friss nemzetközi kimutatások szerint lényegében mára teljesen tele lettek az európai tárolók.

Ki mennyit tud?

Érdemes ugyanakkor a részletes adatokat is megvizsgálni, ezekből ugyanis kiderül: közel sem ugyanakkora feladatra vállalkoznak az egyes államok, amikor a tárolóik teljes feltöltését kísérlik meg. Ez egyúttal azt is jelenti: a gázbiztonság nem mindenütt ugyanolyan mértékű.

Mint arról legutóbbi összeállításában a Magyar Nemzet is beszámolt, a legnagyobb gázmennyiség – nem meglepő módon – Németország tárolóiban fér el.

Ám az már meglepő lehet, hogy a sorban Olaszország, Hollandia, Franciaország és Ausztria után Magyarország következik, a maga 6,3 milliárd köbméteres – másképpen mondva 68,6 terrawattórás – tárolási kapacitásával. A hatodik hely is kiváló, de Magyarország pozíciója ennél is jobb, ha azt vizsgáljuk: mire elég az adott ország tárolóiban elhelyezhető gáz mennyisége.

Kép: Magyar Nemzet

Magyarország a dobogón

A Gas Infrastructure Europe internetes oldal legfrissebb összesítése szerint Magyarország az éves fogyasztásának nagyjából 65 százalékát fedezi a tárolókban elhelyezett mennyiség. De hogy állnak ezzel a többiek?

Lettország a lista megkérdőjelezhetetlen vezetője, a balti állam ugyanis saját gázfogyasztása több mint kétszeresét képes elraktározni. Ausztria neve mellett 106 százalék szerepel, vagyis a „sógorok” csak a tárolóikban lévő gázból egy teljes évig elműködnének.

A harmadik legnagyobb érték viszont már Magyarországé, és rajtunk kívül hatvan százalék feletti arányszámot is csak egy állam, Szlovákia tud még felmutatni.

A németek immár csak a középmezőnyben

Ehhez képest például a cseh és a holland tárolók a helyi éves fogyasztás körülbelül felét fedezik, Németországban, Franciaországban és Romániában pedig ennél is alacsonyabb az arány: ott mindössze az éves szükséglet hozzávetőleg harminc százaléka van a tárolókban.

A spanyolok, a portugálok, a belgák és a svédek pedig saját éves gázfogyasztásuk tíz százalékát sem tudják az elraktározott készletekből fedezni. Az uniós átlag egyébként 30 százalék, vagyis a magyar adat ennek több mint a duplája.

A tavalyi energiaválság éppen arra mutatott rá, hogy hetek, de akár napok alatt is a feje tetejére állhatnak a piaci viszonyok, vagyis az van a legnagyobb biztonságban, aki kellő tartalékot képes felhalmozni.

Hazánk helyzete ebből a szempontból stabil, a hazai tárolók – amelyek immár lényegében tele vannak – a teljes éves fogyasztás 65 százalékát fedezhetik. Ha viszont csak a háztartásokat nézzük, akkor még jobb a helyzet: a hazánkban tárolt földgázkészlet több mint a másfélszerese a 2021-es évi lakossági fogyasztásnak.

A címlapfotó illusztráció: Shutterstock