Félrevezető felmérést közöltek az Oroszország elleni szankciókról az EU közvélemény-kutatói

fotó: Mandiner

Az Eurobarometer mint európai uniós közvélemény-kutató az Európai Parlament, az Európai Bizottság és más uniós intézmények megbízásából 1973 óta rendszeresen monitorozza az uniós polgárok Európai Unióval kapcsolatos attitűdjeit, társadalmi-politikai-gazdasági természetű témákkal kapcsolatos vélekedéseit valamennyi tagállamban.

Mivel "a kutatássorozat eredményeit az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága publikálja, így az eredmények irányadók az európai döntéshozók és véleményvezérek, a közvélemény számára, kihatnak az európai közgondolkodás alakulására is."

„Érdekességek”

A fentiek tükrében meglepő, hogy milyen érdekességekre bukkanhatunk, ha megvizsgáljuk az Eurobarometer 2022. június 17. – július 17. között készült felmérésének paramétereit és főbb következtetéseit.

Például "a kutatás szerint a polgárok bizalma az EU-ban megnőtt, és továbbra is nagy támogatottságot élvez az EU válasza az Ukrajna elleni orosz agresszióra. És megállapítja azt is, hogy az uniós polgárok túlnyomó többsége támogatja a megújuló energiába történő beruházásokat és az EU orosz energiaforrásoktól való függőségének csökkentésére irányuló intézkedéseket, az euró támogatottsága pedig minden idők legmagasabb szintjét érte el. Noha az európaiak ugyanakkor egyre inkább aggódnak az EU és saját országuk gazdasági helyzete miatt.

A „Standard Eurobarometer 97 Summer 2022” munkacímű kutatás módszertani összegzéséből azonban nem derül ki világosan, hogy az eredmények reprezentatívak-e, ahogyan az sem, hogy a kutatási minta a tagállamok lakosságszámának kellő rétegzettségén alapul-e. Csupán az egyes tagállamok külön-külön is közölt rövidebb összefoglalóiból válik nyilvánvalóvá, hogy a kutatási minta nagysága mindössze 26 ezer 468 fő."

A mintáról

A fentiek azért adhatnak okot bizalmatlanságra a kutatás kapcsán, mert így az említett mintában az alig 1,3 millió fős lélekszámú Észtország „véleménye” például ugyanannyi adatközlő (1.026 fő) közreműködése által jelenik meg, mint a 10 milliós Magyarországé (1.026 fő), vagy a 83 millió főt számláló Németországé (1.507 fő) – noha utóbbi esetében így olyan alacsony a megkérdezettek száma, hogy rétegzett minta esetén is aligha reprezentálja valósághűen a németek véleményét.

De további módszertani hiányosságra is felfigyelhetünk. A kutatás készítői például a pandémiára hivatkozva ötvözték a személyes interjúkészítést az online kérdőívkitöltés módszerével, noha a kutatási metódusok „összekeverése” jellemzően nem túl célszerű, hiszen jelentős hibalehetőségeket rejt az eredmények nyomon követhetősége, a későbbi visszamérések, és más kutatások eredményeivel való összevetés során is. 

Eredmény: pozitív kép az EU-ról

A kutatás eredmények végkicsengése ugyanakkor a fentiektől függetlenül az, hogy „az EU egységesen szolidaritást vállal Ukrajnával […] gyorsan és határozottan reagált Oroszország agressziójára, válaszul további korlátozó intézkedéseket hozott, amelyek súlyos következményekkel járnak Oroszországra nézve”.

Kérdés azonban, hogy a társadalomkutatások néhány objektív kritériumát végiggondolva (lenti kritériumok) az eredmények mennyire állják ki a hitelesség és a valóság próbáját.

A társadalomkutatások néhány objektív kritériuma

1. A szociológiai kutatások lelke a reprezentativitásban rejlik. Abban, hogy a kutatásban résztvevők a vizsgált populáció szociodemográfiai adottságainak (nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely) és rétegzettségének megfelelően kerüljenek kiválasztásra.

2. A társadalomban cirkuláló vélemények szélesebb spektruma kellő elemszámú kutatási mintával tárható fel.

3. Az adatfelvételi módszer pontos meghatározása lehetővé teszi a kutatási eredmények kontextusba ágyazását, a különféle anomáliák megértését, és a különböző kutatások összehasonlítását is.

4. Sem irányított kérdésekkel, sem az elemzést végzők saját meggyőződése, véletlen vagy direkt téves következtetései révén sem ismerhetők meg a tények.