EU-biztos: a Nyugat-Balkán lehet Európa új energiabejárata

Várhelyi Olivér közölte: kedden nyugat-balkáni uniós csúcs lesz Tiranában. Hozzátette: a helyszínválasztás jól mutatja azt a változást, hogy a bővítés ügye az unió számára a három legfontosabb ügy egyikévé vált. A találkozó kézzel fogható eredményének nevezte, hogy megállapodást írnak alá a mobilszolgáltatók képviselői annak érdekében, hogy a térség és az Európai Unió közti roamingdíjakat jövő nyártól eltöröljék.

Kijelentette: Európa nem tud a világméretű versenyben továbblépni a Nyugat-Balkán teljes integrálása nélkül, és nem fogja tudni megvédeni saját regionális geopolitikai érdekeit sem. Akkor lehet ez a folyamat hiteles, ha a tényleges gazdasági és társadalmi integráció felgyorsul, és az ezekhez kapcsolódó feladatokat sokkal gyorsabban és intenzívebben végezzük - fűzte hozzá. Emlékeztetett: a bizottság egy jelentős gazdaságfejlesztési programot tett le az asztalra, amelynek mértéke akkora, mint az egész balkáni régió GDP-jének egyharmada.

Rávilágított: akkor gyorsítható fel a bővítés folyamata, ha azokra a nagy kihívásokra, amelyek egyszerre érik a Nyugat-Balkánt és Európát, közösen keresik a választ, legyen szó energiaválságról vagy migrációról.

Az energetikáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a napokban tettek javaslatot az eddigieken felül egy 2,5 milliárd eurós beruházásra a Nyugat-Balkánon, hogy egy teljesen új energetikai rendszert, hálózatot tudjanak létrehozni.

A migrációval kapcsolatban azt hangsúlyozta: a nyugat-balkáni útvonalon folyamatosan emelkedik az illegális bevándorlók száma. Egyértelmű, hogy a Balkán egyedül nem tud ezzel a helyzettel megküzdeni, európai segítség nélkül a térséget is destabilizálhatja ez a folyamat - mondta, hozzátéve, hogy jelentősen emelték az illegális bevándorlás elleni küzdelemre fordított forrásokat. A Nyugat-Balkánnak 350 millió eurót biztosítanak erre, ami 60 százalékkal több, mint az előző bizottság idején. További 70 millió eurót biztosítanak arra, hogy megküzdjenek a térségben az embercsempészekkel és a szervezett bűnözéssel, valamint biztosítsák a határvédelmet ezekben az országokban.

Tessely Zoltán, a bizottság fideszes alelnöke kijelentette: Várhelyi Olivér portfóliója jelentősen felértékelődött. Gazdasági és biztonságpolitikai okokból is túl kell lépnie Európának "bővítési fáradtságán", mert bővülés nélkül nem veheti fel a harcot a világ gazdasági szereplőivel - fűzte hozzá.

A bizottság ülésén Várhelyi Olivér úgy fogalmazott: Európa hosszú távú békéje és biztonsága már nem képzelhető el a bővítés nélkül, a háború hatására hárman azonnal benyújtották a csatlakozási kérelmüket, ez egyfajta ébresztő volt mindenki számára.

A háború egyben azt is jelenti, hogy minden bizonytalanná vált vagy válhat - folytatta a biztos, megjegyezve: mindenki stabilitásra vágyik, Európa pedig ezt bővítéssel tudja megerősíteni. "Függünk egymástól a régióban", akkor is ha biztonságról, energiáról van szó - sorolta, majd rögzítette: egyértelmű, hogy az európai érdek az, hogy a régió stabil és biztonságos legyen.

A Nyugat-Balkán integrációjához szükséges feladatok közül kiemelte a kereskedelmi útvonalak fejlesztését, a régió közúti és vasúti fejlesztését, valamint az informatikai struktúra kiépítését.

A feladatok közé sorolta azt is, hogy - mivel a térség Európa leginkább környezetszennyező része - a szénerőműveket kiváltsák gázzal, ami 65 százalékos károsanyagkibocsátás-csökkenést jelenthet. Hozzátette: több és megbízhatóbb energiaforrásra van szükség a térségben, új gázforrásokra és gázútvonalakra annak érdekében, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a függőséget az orosz gáztól.

Harmadik elemként említette a fiatalok elvándorlásának megakadályozását, a 18 milliós térségből 4 millióan vándoroltak el. Várhelyi Olivér szerint be kell ruházni a felsőoktatásba, olyan szakképesítésekre van szükség, amelyek a gazdaságnak hasznosak és amelyek a helyi gazdaságnak nyújtanak segítséget. Szólt a roma integrációról is, megjegyezve, hogy jelentős számban élnek romák a Balkánon a társadalom peremén. A gyerekeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy iskolába járhassanak, a szülőknek pedig arra, hogy munkát vállalhassanak - mondta.

A parlamenti testület előtt Várhelyi Olivér beszélt Ukrajna, Moldova és Georgia tagjelöltségéről is, rámutatva: az Európai Bizottság minden évben értékeli a tagjelölt országok éves teljesítményét, a jövő évi, októberben esedékes jelentésben már ezek az országok is szerepelnek. Egyértelmű, hogy hosszú út vár a tagjelöltekre - fogalmazott az uniós biztos.

MTI/Fotók: illusztráció