Nem kertelt, a felelősöket is megnevezte.
A 2023-as évvel messze a legforróbb esztendőt tudhatjuk magunk mögött 1901 óta. Ennek egyértelmű magyarázata a globális felmelegedés, de már azon belül is egy durván növekvő tendencia figyelhető meg az elmúlt időszakban.
Természetesen az új évben sem szűnt meg egy csapásra ez a folyamat, 2024-ben is hónapról hónapra dőlnek meg a melegrekordok, aminek köszönhetően már áprilisban hőségnapokat könyvelhetünk el Magyarországon.
Júliusi hőmérsékletekre kell számítani
– fejtette ki a csütörtöki Mokkában Kovács Erik geológus, aki szerint semmiképpen nem normális, hogy 30 fok körül mozogjanak a napi maximumok a tavasz közepén. Hozzátette, a nyár pedig ezúttal is tikkasztónak ígérkezik.
A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója felhívta a figyelmet, már a múlt év novemberében átléptük azt a 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtthöz képest, amit a 2040-es évtizedre jósoltak korábban.
A szakértő szerint az európai politikusok csak a 2010-es években kezdtek el intenzívebben foglalkozni a klímakérdéssel, amivel alaposan elkéstek. Úgy véli, rövid távon itt már csak az alkalmazkodás segíthet, és erre összpontosít most már elsősorban a tudomány és a szakpolitika is. Elmondta, hosszútávú megoldás az üvegházhatású gázok csökkentése lehet.
Kovács Erik egyértelművé tette, hogy ebben az évszázadban már tartósan megmarad a hőmérséklet emelkedése, lassú visszahűlést pedig talán csak a 2100 utáni időszak hozhatja el.
Ugyan a Magyarországhoz hasonló kis kibocsátással rendelkező európai országok többnyire már teljesítették is a mitigációs elvárásokat, ez mit sem ér addig, míg a négy legnagyobb szennyező, az Egyesült Államok, Kína, India és Oroszország a gazdasági versengés hevében nem tesz semmit, sőt, már ki is jelentették, hogy 2050-2060 előtt semmiképpen nem tudják teljesíteni a klímacélokat.
