Csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatást ne gátolja

A beadványt Tóth Bertalan (MSZP) és más országgyűlési képviselők nyújtották be, akik azt kérték, hogy a testület semmisítse meg a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvénynek azt a két paragrafusát, amelyek a pedagógussztrájkhoz kapcsolódóan a még elégséges szolgáltatás mértékét írják elő.

Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította: "nem alaptörvényellenesek azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén".

A sztrájkról szóló törvény szerint annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja - emlékeztetett a testület.

Hozzátették: a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja, törvényi szabályozás hiányában pedig a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a mértékéről és feltételeiről megállapodni.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 14-15. paragrafusai meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén.

A fotó illusztráció: MTI

Az indítványozó országgyűlési képviselők álláspontja szerint ezek a rendelkezések a sztrájkjog lényeges tartalmát oly módon korlátozzák, hogy annak nyomásgyakorló funkciója elvész. A szabályozás szükségtelenül és aránytalanul, önkényesen korlátozza a pedagógusok sztrájkhoz való, alaptörvényben is szereplő jogát, és emellett nemzetközi szerződésbe ütközik.

Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint a köznevelési intézmények elsődlegesen a gyermekek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéshez való alapjogának biztosítását szolgálják.

Hozzátették: a gyermekek alapvető jogai az állam tevőleges magatartásával valósulhatnak meg.

A támadott törvényben a jogalkotó a még elégséges szolgáltatási minimumok differenciált meghatározásánál tekintettel volt a különféle szükséglettel rendelkező gyermekek jogaira, például az érettségi előtt állókra, az iskolásokra, óvodásokra, sajátos nevelési igényű gyermekekre - mutatott rá a testület.

Az Ab megállapította, hogy a köznevelési intézményekben a sztrájkjog korlátozása legitim célból, a szükséges mértékben, és a vele szemben védelemre szoruló alapvető jogok, alkotmányos értékek kiegyensúlyozott figyelembevételével, azaz arányosan történt.

A köznevelési intézmények működése, és ezáltal a gyermeki jogok érvényesülése a sztrájkjog korlátozásának legitim céljai - mutatott rá a testület.

A törvénynek a még elégséges szolgáltatást szabályozó rendelkezései tehát összhangban állnak az alaptörvény rendelkezéseivel, így az indítványt az Ab elutasította - írták.

Forrás: MTI