A nemzetközi példákat sem nélkülöző, az iskolákat ért csütörtöki tömeges bombafenyegetés nem jellemző Magyarországra. Nyugat-Európában azonban – különösen a migrációt támogató Németországban – számos brutális terrorcselekménnyel kellett szembenéznie a lakosságnak. Az emberek rettegnek a nyugati országokban. Bárhol támadás érheti őket, karácsonyi vásárban vagy éppen a nyílt utcán - írta pénteken a Magyar Nemzet.
Mint korábban a lap beszámolt róla, csütörtök reggel tömegesen kaptak Allah akaratára hivatkozó, nemzeti és európai értékeinket nyíltan támadó e-mailt a köznevelési intézmények, melyben bombafenyegetést jelentettek be. Bombariadó volt több iskolában is.
A csütörtöki összehangolt iskolai bombafenyegetések kapcsán péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott:
Ha a migránsokat beengedtük volna, nem fenyegetések lennének, hanem terrorcselekmények.
A miniszterelnök a tegnapi bombariadó kapcsán közölte: az állam a helyén van, minden fenyegetést komolyan kell venni.
Fotó: Tények Archív
Nyugat-Európa a terror rabságában
Nyugat-Európában amióta beengedték az illegális bevándorlókat, nemcsak a fenyegetések, hanem a terrorakciók is mindennapossá váltak. Az elmúlt években a nyugati országok számtalan terrorcselekményt éltek át, a 2016-os brüsszeli robbantásos merényletek előtt 2015. január 7-én merényletet követtek el a párizsi Charlie Hebdo szerkesztősége ellen. A merénylet napján a Kouachi testvérek felfegyverkezve léptek be a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségébe. Miután áthaladtak a biztonsági őrökön, a fegyveresek megkezdték a vérengzést.
A mai napig sokkolja az európai és francia közvéleményt egy másik, 130 halottat és 413 sebesültet követelő, brutális iszlamista terrortámadás. Szintén muszlim szélsőségesek követték el a 191 halottat követelő, kilenc évvel ezelőtti párizsi támadássorozatot, amely a második legtöbb halálos áldozattal járó merénylet Európa második világháború utáni történetében.
Mint későbbi kiderült: a francia főváros elleni, percről percre eltervezett merénylet elkövetői több csoportot alkotva, egymást követő időpontokban kezdték meg akciójukat. A támadók azt kiabálták: „Allahu akbar!” és „Ez Szíriáért van!”.
2017. május 22-én, Ariana Grande amerikai popénekesnő koncertje után robbanás volt az észak-angliai nagyváros 21 ezer fős rendezvénycsarnokában, a Manchester Arenában. A merénylet elkövetője a 22 éves líbiai származású, de nagy-britanniai születésű Salman Abedi volt, aki nagy erejű pokolgépet robbantott fel az előadásról távozó tömeg közepén. A merényletben 22-en meghaltak, köztük hét gyermek.
Franciaországban a nizzai merényletet 2016. július 14-én este hajtották végre, miközben a tengerparti sétányon körülbelül harmincezren nézték a nemzeti ünnepet lezáró tűzijátékot. A tunéziai származású, 31 éves Mohamed Lahouaiej-Bouhlel teherautóval belehajtott a tömegbe, és megpróbált minél több embert halálra gázolni. A merényletet az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára, de a nyomozás megállapította, hogy az elkövető nem állt kapcsolatban a terrorcsoporttal. A merénylővel a helyszínen végeztek a rendőrök.
Mára más sajnos Európa nyugati felén, különösen Németországban nem telik el ünnep terrorcselekmény nélkül.
2024 augusztusában Solingenben egy 26 éves szíriai származású férfi, Issa al H., egy helyi fesztiválon késsel támadt a résztvevőkre, ahol a város 650 éves évfordulóját ünnepelték. A támadásban három ember meghalt, köztük egy középkorú házaspár, és nyolcan megsérültek. Az elkövető menekülni próbált, de a rendőrség rövid üldözés után elfogta. Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget a támadásért, és a hatóságok szerint a férfi online kapcsolatban állt a szervezet toborzóival. A támadás előtt a közösségi oldalain vallási jellegű fenyegetéseket tett közzé.
Rá fél évre december 20-án egy szaúdi származású, Németországban élő férfi hajtott be a magdeburgi karácsonyi vásár tömegébe. A támadás során több ember, köztük egy kilencéves gyermek vesztette életét, és több mint kétszázan megsérültek, sokan súlyosan. A vásár területén pánik tört ki, a mentőcsapatok órákon át dolgoztak a sérültek ellátásán.
A férfi orvosként dolgozott Németországban, de az utóbbi években radikalizálódott. A hatóságok szerint a támadás vallási fanatizmushoz köthető. A férfi az Iszlám Állam propagandáját népszerűsítette a közösségi médiában.
Magdeburg után a napokban ismét egy szörnyű erőszakos cselekmény rázta meg Németországot. Egy késes támadó Bajorországban két embert ölt meg, három másik áldozatot pedig súlyos sérülésekkel kórházban ápolnak a migráns támadása után.
A 28 éves afgán férfi egy aschaffenburgi parkban késsel támadt járókelőkre. Az áldozatok közül egy kétéves kisfiú és egy középkorú férfi is az életét vesztette. További négy ember megsérült, köztük egy fiatal nő, aki életveszélyes állapotban került kórházba. A támadót a rendőrség a helyszínen letartóztatta. Bár a hatóságok még vizsgálják a támadás pontos indítékát, előzetes információk szerint az elkövető mentális problémákkal küzdött, és a támadást részben vallási fanatizmus motiválta.
Az illegális migráció következményei
A nyugat-európai országok az ellenőrizetlen migráció miatt romló közbiztonsági állapotokkal szembesülnek. A hatóságok ugyan nagyobb hangsúlyt fektettek a megelőzésre, a hírszerzésre és a radikalizáció elleni programokra, azonban a nyugati országok állampolgárai ma már korábban soha nem tapasztal erőszakhullámmal kénytelenek szembenézni.
Bár az iskolákat ért bombafenyegetést akár egy ember is képes elküldeni, de Magyarország nem engedte be az illegális migránsokat, így a terrorszervezetek sem tudják megvetni a lábukat az országban.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A legfontosabb, hogy a migránsokat nem szabad beengedni, ami egy választóvonal, ugyanis az ellenzéki pártok a migrációs paktumot akarják végrehajtani, míg a kormánypártok azt minden eszközzel elutasítják
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
A figyelmet kell megerősíteni a miniszterelnök szerint, hogy a szükséges döntéseket a hatóságaink időben meg tudják hozni.
