Alapjogokért Központ: a nemzeti konzultáció politikai egységet teremt, és erőt biztosít a brüsszeli vitákban

A központ a honlapján is olvasható, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében emlékeztetett: Orbán Viktor 2005-ben hirdette meg azt a politikai vezérelvet, amely két választás között is lehetőséget ad arra, hogy a választópolgárok aktív csoportjai fontos kérdésekben véleményt formálhassanak.

"A nemzeti konzultáció azóta valódi hungarikummá nőtte ki magát, amely az egyes kormányzati intézkedések legitimációját növeli", sőt, egyetértési pontokat is képes kialakítani - írták.

Meglátásuk szerint a soron következő, tizenharmadik egyeztetés lehet az utóbbi évek legfontosabb véleménynyilvánítási lehetősége.

Úgy folytatták, hogy az eddigi konzultációkon a választók támogatásukról biztosították a kabinetet egyebek mellett olyan fontos kérdésekben, mint Magyarország új alaptörvényének kidolgozása, a bevándorlás és terrorizmus kérdésének kezelése, illetve a családvédelem.

Az Alapjogokért Központ szerint ezzel a magyarok nemcsak a belpolitika szereplőinek fogalmazták meg igényeiket, hanem az európai és a nemzetközi térben is jelezték, hogy az ország jövőjét érintő legfajsúlyosabb ügyekben milyen döntést várnak el Magyarország képviselőitől.

A nemzeti konzultáció erősítheti a kormány érveit, és mindenkinek jelezheti, hogy "a magyarok egyetértenek az általa képviselt irányvonallal" - írták.

Hozzátették: a nemzeti konzultációk sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a baloldali szereplők "Gyurcsánytól Karácsony Gergelyen át Márki-Zay Péterig" megpróbálták utánozni.

Az már más kérdés - jegyezték meg -, hogy az "utángyártott verziók meglehetősen rosszul sikerültek, részvételi adataik - ha erről egyáltalán nyilvánosságra került bármilyen információ - messze elmaradtak a kormány által kezdeményezettekétől".

A konzultáció a brüsszeli vitákban erősítheti meg a kormány legitimációját: a tét ugyanis nagy, hiszen olyan kérdések szerepelnek az uniós tárgyalóasztalon, mint a migráció és a "vele kéz a kézben járó" terrorizmus ügye, a háború, illetve az abból következő gazdasági válságra adott nemzeti válaszok, köztük a rezsicsökkentés, a kamatstopok, illetve a bankok extraprofitadója - jelezték.

MTI