A tárcavezető rámutatott, hogy Magyarország az autóipari modernizáció egyértelmű európai fellegvárává vált.
Hozzátette: 2010-ben 3600 milliárd forint volt az ágazat termelési értéke Magyarországon, tavaly pedig 9300 milliárd forint. Az ágazatban 150 ezer ember dolgozik ma, és 90 százalékos exporthányaddal rendelkezik, amellyel a világ autóipari exportranglistáján a tizenkilencedik helyen szerepel.
Németország hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere, tavaly a kereskedelmi forgalom csaknem 60 milliárd euróra nőtt, az idei első féléves adatokat nézve pedig idén "át is léphetjük a tavalyi értéket" - mondta.
Továbbra is a német vállatok alkotják a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, és mintegy 300 ezer magyar ember dolgozik német vállatoknál - fűzte hozzá.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme a második negyedévben 6 százalék fölött volt, ami nagymértékben köszönhető annak, hogy a koronavírus-járvány idején jelentkezett gazdasági válság alatt a kormány amellett döntött, hogy nem a munkanélküliséget, hanem annak megelőzését támogatja.
Így a beruházástámogatási programnak köszönhetően a magyar gazdaság most is növekedni tud és a jövőbeni növekedésre is a további beruházások jelentik a garanciát - mondta.
A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, hogy egész Európát egy "mély gazdasági recesszió réme fenyegeti", emellett a kontinens komoly biztonsági válsággal néz szembe.
Mi magyarok azonban nem a koronavírus-járvány esetén szembesültünk először a kihívásokkal, mert "gyakorlatilag 10-12 éve különböző válsághelyzetekkel kellett szembe néznünk" - mondta, majd hozzátette, hogy ezeknek a közös jellemzője az, hogy Magyarország mindig megerősödve került ki ezekből a nehéz helyzetekből.
Minden egyes válság esetében "egy nemzetközi mainstreamtől mindenképpen elütő, a nemzeti érdekek érvényesítésére koncentráló, specifikus magyar választ adtunk" - emelte ki Szijjártó Péter.