A NATO főtitkára megelőzésnek hívja a háború kiterjesztését

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a NATO "Parlamenti Közgyűlés" szófiai ülése alkalmából interjút adott a Capital című lapnak. A háborús retorika és a pszichózis egyre csak fokozódik, valójában ez derül ki Stoltenberg minden szavából. Már bevetésre alkalmas erőket szerveznek. Ami különösen érdekes (vagy riasztó) az interjúban: riasztó mennyiségű, különböző nemzetiségű katonákból akarnak Ukrajnába szervezni úgynevezett gyorsreagálású hadtestet, azaz, egészen szélsőségesen agresszív fokozatra kapcsolták a világháborús készülődést - és közben a NATO-főtitkár eufémisztikusan, mintegy becézve, kicsinyítve a tervezett akciót, megelőzésnek nevezi. Így még inkább érthető (pontosabban: félelmetes), hogy az európai uniós, NATO-országok egymást túllicitálva jelentik be, hogy bevezetik a sorozást, a sorkatonaságot - és következő lépésként fiúkat, fiatalembereket, férfiakat fognak a frontra küldeni - írja az Origo.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Bulgáriában, Szófiában interjút adott a Capital című lapnak, amelyben a még nagyobb fegyverkezésre helyezi a hangsúlyt. A főtitkár szerint Ukrajna képes megnyerni ezt a háborút, annak ellenére, hogy már nincs elég ember az országban. A katonai vezető állásfoglalása szerint tovább kell folytatni az ukránok felfegyverzését, továbbá kétértelmű kijelentéseket is tett a nyugati katonák Ukrajnába való küldéséről.

Ön szerint tovább kellene erősíteni a dél-keleti szárnyat – az itt állomásozó nemzetközi brigád szintjén és a keleti szárnyon lévő nyolc NATO-ország mindegyikében?

A szövetségesek úgy döntöttek, hogy harccsoportjainkat dandár szintre (4-5 ezer fő) kell növelni. De ezzel párhuzamosan a légi jelenlétünket is növeltük, több tengeri járőrgéppel és más módon. 

A legfontosabb, hogy megállapodtunk új védelmi tervek kidolgozásában, és most a szövetségesek több magas készültségi fokú haderővel látják el a NATO-t. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy szükség esetén gyorsan küldhessünk erősítést. Tehát szükség esetén a NATO természetesen egynél több dandárt is bevethet. A védelmi tervek ezt lehetővé teszik számunkra. Továbbá üdvözlöm azt a tényt, hogy a szövetségesek olyan alakulatokat jelölnek ki, amelyek megfelelnek e tervek igényeinek, hogy szükség esetén képesek legyünk erőket bevetni.

Ön szerint a NATO Reagáló Erők gyorsreagálású egysége (VJTF) méretű haderő elegendő és elég gyorsan képes reagálni ahhoz, hogy megállítson egy olyan mértékű inváziót, amelyet Ukrajnában láttunk?

Jelenleg nem látunk közvetlen katonai fenyegetést egyetlen NATO-tagállam ellen sem. De természetesen figyelemmel kísérjük a fekete-tengeri instabilitást és látjuk az ukrajnai háború alakulását. Megnövekedett orosz jelenlétet látunk, ezért éberek vagyunk.

Szorosan figyeljük, hogy mit tesz Oroszország, de nem látunk közvetlen katonai fenyegetést egyetlen szövetségesünk ellen sem. 

A NATO mindig készen áll arra, hogy megtegyen mindent, ami szükséges bármelyik tagjának védelmében, ahogyan azt 75 éve teszi. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden erőnket a szövetség keleti részén kellene állomásoztatnunk. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy ébernek kell lennünk. Figyelemmel kell kísérnünk, hogy mit tesz Oroszország, és szükség esetén gyorsan meg kell tudnunk erősíteni a védelmet. Pontosan ez a célja a védelmi terveinknek.

Képes-e a NATO elég gyorsan megszervezni egy 300 ezer fős nagyságrendű NATO Reagáló Erőt (NRF)?

Most már vannak terveink olyan erőkre vonatkozóan, amelyek sokkal magasabb szintű harckészültségi szintet érnek el. Több százezer katona viszonylag rövid idő alatt biztosítható. És természetesen ott lehet őket bevetni, ahol szükség van rájuk.

Ön szerint melyek a fő biztonsági kockázatok és kihívások Bulgária és más NATO-országok számára a közelmúlt ukrajnai eseményei kapcsán – a Harkov elleni új orosz offenzíva és egy új ukrán ellentámadás belátható időn belüli alacsony valószínűsége mellett?

A NATO-szövetségeseket nem fenyegeti közvetlen katonai fenyegetés. De természetesen nagyon nehéz helyzetet látunk Ukrajnában. És ezért kell fokoznunk a támogatásunkat.

Üdvözlendő, hogy a szövetségesek ezt kezdik megtenni azután a néhány hónap után, amikor nem tudtunk mindent teljesíteni, amit ígértünk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy amikor ez a háború elkezdődött, a legtöbb szakértő biztos volt abban, hogy Oroszország néhány héten belül meg fogja szerezni az ellenőrzést Ukrajna felett. Ez azonban nem sikerült neki, elbukott. Az ukránok felszabadították a háború kezdete óta az oroszok által megszállt terület mintegy 50%-át. Az elmúlt hónapokban a frontvonalon összetettebb helyzetet láttunk. 

Ezért kell növelnünk a segítségünket. Hosszú távú támogatást is kell nyújtanunk, kiszámíthatóbb módon. Ezért úgy vélem, hogy a júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozón a szövetségesek meg fognak állapodni abban, hogy a NATO erősebb szerepet vállal az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtás koordinálásában és biztosításában.

A fotó illusztráció: X/Jens Stoltenberg

Az elmúlt hónapokban az ukránoknak nem csak nincs elég fegyverük és lőszerük, de fáradtnak is tűnnek és nincs elég emberük. Hogyan lehet ezt a problémát megoldani?

Ukrajnának emberekre és harci felszerelésre van szüksége. A NATO-szövetségesek biztosítják a felszerelést. Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás 99%-át mi adjuk, az a NATO-országoktól származik. Ha katonai személyzetről van szó, annak természetesen Ukrajnából kell érkeznie. 

Üdvözlöm azt a tényt, hogy az ukránok megváltoztatták a jogszabályaikat, hogy most már fiatalabb embereket is behívhatnak és javítják a toborzási módszereket. Ez természetesen egy egyedülállóan ukrán megoldás. De üdvözlöm azt a tényt, hogy ezt megtették. A NATO-szövetségesek képzést biztosíthatnak, hogy az ukránoknak lehetőségük legyen a fegyveres erő létrehozására. Tehát fokozzuk erőfeszítéseinket, nemcsak a fegyverek biztosításában, hanem az Ukrajna által biztosított fegyveres erők kiképzésében is.

Állandóan azt mondják, hogy Ukrajnában nem látunk NATO csapatokat a helyszínen, de látni fogunk ott szövetségi kiképzőket?

Ezt sem tervezzük. Azt tervezzük, hogy a katonáikat Ukrajnán kívül képezzük ki.

Hogyan értékeli annak valószínűségét, hogy Ukrajna elveszíti a háborút és orosz katonákat látunk például a lengyel-ukrán határon vagy a Duna torkolatánál?

Először is, szerintem nagyon is lehetséges, hogy Ukrajna győzni fog. Az ukránok ügyességről és bátorságról tettek tanúbizonyságot ebben a háborúban. És sikerült felszabadítaniuk az Oroszország által eredetileg megszállt terület 50%-át. Szoros kapcsolat van a fronton történtek és a tárgyalóasztalnál történtek között.

Tehát ha békét akarnak, akkor az ehhez vezető út Ukrajna katonai támogatása. Senki sem tudja pontosan megmondani, hogyan érhet véget ez a háború. De azt tudjuk, hogy minél erősebb Ukrajna a csatatéren, annál valószínűbb, hogy Oroszország elfogadja, hogy tárgyalóasztalhoz kell ülnie és bele kell egyeznie egy olyan megoldásba, amelyben Ukrajna szuverén, független nemzetként érvényesül.

Milyen messze vagyunk egy esetleges közvetlen katonai konfrontációtól Oroszországgal? És mit tegyünk, hogy elkerüljük? Egyes országok tíz évről, mások öt-hét évről beszélnek.

A NATO 75 éve megakadályozza, hogy katonai támadás érje szövetségeseit, még a hidegháború leggyűlöletesebb és legveszélyesebb időszakaiban is. Megakadályozta. És természetesen ezt fogja tenni a következő 75 évben is, és azon túl is. Tehát maga az elképzelés, hogy bizonyos számú éven belül támadásra számíthatunk, szerintem alapvetően hibás. A NATO azért van, hogy ezt megakadályozza. Ez az oka a szövetség létezésének. Tehát úgy beszélni, mintha 5 vagy 10 éven belül támadásra kerülne sor - ezzel egyáltalán nem értek egyet. A NATO bebizonyította, hogy képesek vagyunk megakadályozni egy ilyen eseményt azzal, hogy 75 éve minden nap hiteles elrettentő erőt nyújtunk. És ezt továbbra is így fogjuk tenni. És akkor nem lesz támadás egyetlen NATO-szövetséges ország ellen sem.

Jelenleg veszélyesebb helyzetben vagyunk-e, mint például az úgynevezett „kubai rakétaválság” idején?

Nagyon különböző helyzetekről beszélünk. „A kubai rakétaválság” egy nagyon akut válság volt, amely néhány hétig tartott. Amit most látunk, az egy többéves tendencia, Oroszország 2014-ben megszállta a Krímet, majd 2022-ben teljes körű háborúba lépett. Szóval szerintem nehéz összehasonlítani, ezek nagyon különböző fenyegetések.De a válaszunk mindkét esetben ugyanaz: a NATO egysége teljesen egyértelműen azt jelenti, hogy egy tagállam elleni támadás az egész szövetség válaszát fogja kiváltani. És amíg ez egyértelmű, addig nem lesz NATO-ország elleni támadás.

Mert mi vagyunk a világ legnagyobb katonai ereje, a világ katonai erejének 50%-át egyesítve. Tehát, ha arról beszélünk, hogy támadásra kerül sor (a NATO ellen), az valójában csak gyengít minket. Csak aláássa azt az üzenetet, hogy azért vagyunk itt, hogy megvédjük egymást.

Azért kérdezem ezt, mert Putyin folyamatosan fenyeget az atomarzenáljával. Talán a kubai rakétaválsághoz képest most sokkal lassabb ütemben történnek a dolgok. De az ebbe az irányba mutató katonai retorika fokozódik.

Igen, teljes mértékben. Amit láttunk, az nem csak veszélyes retorika. A katonai erő alkalmazását egy teljes körű invázióban láttuk, a második világháború óta a legnagyobb háborúban Európában. Láttuk, hogy Oroszország katonai erőt alkalmazott Grúzia ellen. Katonai alakulatokat állomásoztatnak Moldovában. És több mint tíz éve harcolnak Ukrajna ellen. De ha másra nem is, a NATO fontosságára mindenképpen rámutat. A szövetség mindezen évek alatt sikeresen megakadályozta a szövetséges országok elleni támadásokat. És ezt továbbra is így fogjuk tenni, ha együtt maradunk, és ha beruházunk a kollektív védelmünkbe.

De hadd ismételjem meg, hogy a NATO elsődleges célja nem a háború, hanem annak megelőzése. A háború megelőzéséhez azonban erősnek és egységesnek kell lenni. És ez az, amit mi biztosítunk.


A fenti szövegből egyértelműen kiderül: a valóságban egészen szélsőséges világháborús előkészületeket indított el a NATO. Csak Stoltenberg talált egy szelíd nevet a háborús akciónak: megelőzés...

2024. május 29. 09:41
Elvittek egy autót a Róna utcából, búcsút inthet a kocsinak a TV2
Nem jutottak szóhoz.
Lezuhant egy 20 milliós ország alelnökének gépe, senki sem élte túl
Az államfő közölte a szörnyű hírt.
Még mindig fájdalmai vannak Besenczi Árpádnak, őszintén vallott a vele történtekről
Hónapokig a hétköznapi dolgok is problémát okoztak számára.
Űrporból építőanyag és növénytermesztés: Sci-fibe illő magyar kísérleteket végez majd az űrben Kapu Tibor
A magyar kutatóűrhajós elmondta, a Hunor program célja az volt, hogy magyar űrhajós magyar kísérleteket végezzen el ...
Rakétatámadás ért kereskedelmi hajókat az Ádeni-öbölnél
Rakétatámadás ért két kereskedelmi hajót az Ádeni-öbölnél brit tengerbiztonsági ügynökségek vasárnapi közlése szerin...
Ritka, veszélyeztetett állatok születtek a Nyíregyházi Állatparkban
A legnagyobb makifajnak számító fekete-fehér vari (Varecia variegata) egyedeinek születtek kölykeik.
Menczer Tamás: Orbán Viktor világossá tette a NATO főtitkárának, nem akarunk részt venni mások háborújában!
Mi ebből ki akarunk maradni, a magyar emberek világos döntést hoztak vasárnap, ez nem a mi háborúnk, mi békét akarun...
Tények délben teljes adás, 2024. június 12., szerda
TRAGÉDIA - Vízbe fulladt egy kétéves kislány Polgáron. Nevelőanyja a teraszon fürdette, bement a házba törölközőért,...
Tények reggel teljes adás, 2024. június 12., szerda
TRAGÉDIA - Vízbe fulladt egy kétéves kislány Polgáron. Nevelőanyja a teraszon fürdette, bement a házba törölközőért,...
Akár 10 fok is lehet a hőmérséklet-különbség
időjárás-jelentés, 2024. június 12., szerda, dél

Halálos baleset történt a 4-es főúton Újfehértónál
Halálos baleset történt a 4-es főúton Újfehértónál
A baleset helyszínén teljes útlezárás van érvényben - írták a police.hu oldalon
Karambol a 4-es főúton Nyíregyházánál - Teljes útzár!
A 262-es és 263-as kilométer között teljes szélességében lezárták a főutat.
Karambol a 4-es főúton Nyíregyházánál - Teljes útzár!
A 262-es és 263-as kilométer között teljes szélességében lezárták a főutat.
Halálos baleset történt a 85-ösön, a szomszédos vármegyében
20:34 - A sofőr meghalt
Felborult egy autó a 84-esen főúton
A tetejére borult egy személyautó a 84-es főút 95-ös kilométerénél, Lövő térségében. A balesethez a sopronkövesdi hivatásos és a völcseji önkéntes tűzoltók érkeztek ki, akik rögzítették, majd áramtalanították a járművet. Az érintett útszakaszon egy sávon halad a forgalom - közölte péntek este a katasztrófavédelem.
Felborult egy autó a 84-esen, Lövőnél
A tetejére borult egy személyautó a 84-es főút 95-ös kilométerénél, Lövő térségében. A balesethez a sopronkövesdi hivatásos és a völcseji önkéntes tűzoltók érkeztek ki, akik rögzítették, majd áramtalanították a járművet. Az érintett útszakaszon egy sávon halad a forgalom - közölte péntek este a katasztrófavédelem.
Kamion és kisteherautó ütközött össze az 5-ösön, Lajosmizsénél
A 66-os és 65-ös kilométer között félpályán halad a forgalom.
Karambol a kórház közelében Nyíregyházán
Két személygépkocsi ütközött össze a Szent István utcán Nyíregyházán péntek délután. A vétlen autóból egy sérültet kórházba szállítottak. A baleset okát a rendőrség vizsgálja.
Baleset történt a 4-es főúton Kőlaposnál
Egy személy megsérült abban ráfutásos balesetben, ami pénteken délután történt a 4-es főúton Kőlapos közelében. A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit.
Kerékpározás közben telefonált egy nő Egerben, súlyos baleset lett a vége
Az ügyészség vádiratában pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.
Baleset történt Zalaegerszegen
Baleset történt Zalaegerszegen a Hock János utca 92-nél péntek délután 4 óra tájt. A helyszíni szemle időtartama 1 órát vesz igénybe. Torlódás és lezárás nincs a helyszínen, de mindenki körültekintően vezessen. 

Csókolózós képpel tudatták: fiatal üzletemberbe szerelmes Gáspár Virág
Csókolózós képpel tudatták: fiatal üzletemberbe szerelmes Gáspár Virág
Szerelmükről adtak bizonyítékot.
Most jött: halálos horrorbaleset történt az M3-ason - helyszíni fotók
Halálos baleset történt kora este az M3 autópálya Budapest felé vezető oldalának 31-es kilométerszelvényében. A rendőrség beszámolója szerint egy 43 éves ukrán sofőr kocsijával hátulról nekiütközött az előtte forgalmi okból lassító 33 éves mogyoródi férfi által vezetett teherautónak, amiben egy 51 éves férfi is utazott.
Most jött: halálos horrorbaleset történt az M3-ason - helyszíni fotók
Halálos baleset történt kora este az M3 autópálya Budapest felé vezető oldalának 31-es kilométerszelvényében. A rendőrség beszámolója szerint egy 43 éves ukrán sofőr kocsijával hátulról nekiütközött az előtte forgalmi okból lassító 33 éves mogyoródi férfi által vezetett teherautónak, amiben egy 51 éves férfi is utazott.
Most derült ki: június óta rákkal küzd a képernyőről eltűnt műsorvezető
Nagyon népszerű arca volt a híradónak.
Baleset történt a 85-ös főúton: a sofőr a helyszínen életét vesztette
A helyszínen életét vesztette a sofőr.
Baleset a Paksi Atomerőműnél: többen is megsérültek!
A rendőrség adott tájékoztatást a történtekről.
Kiderült a titok az Aldi pénztárosairól - ez minden egyes vásárlót érint!
Ez segít alacsonyan tartani az árakat.
Krausz Gábor fotóját máris egy társkeresőn látták viszont
A sztárt egy társkeresőn találták meg.
"41 éves vagyok, és hozzámentem a legjobb barátom iskolás fiához – ő 16 éves"
Legjobb barátja fiához ment feleségül egy 41 éves nő és állítja, ez legális.
Még csak 15 éves, de meseszép: Jázmin lehet Palvin Barbi utódja
Kifutóról álmodik.