
Drón csapódott be egy romániai panelházba
Jens Stoltenberg figyelmeztette Oroszországot arra a lehetőségre, hogy az Észak-atlanti Szerződés ötödik cikkelye – a kollektív védelemről – vonatkozhat egy NATO-ország elleni „komoly” kibertámadásra is – írja az Economist cikke alapján a Magyar Nemzet. A lap interjút készített a NATO-főtitkárral. Ebben a beszélgetésben Stoltenberg elmondta a véleményét a nyugati fegyverek oroszországi területen történő felhasználásáról is.
Úgy vélem, eljött az ideje, hogy a szövetségesek megfontolják, hogy feloldják az Ukrajnának adományozott fegyverek használatára vonatkozó korlátozások egy részét, mert különösen most, amikor a harcok nagy része Harkivban, a határ közelében zajlik, ha megtagadjuk Ukrajnától annak lehetőségét, hogy ezeket a fegyvereket az orosz területen lévő legitim katonai célpontok ellen használja, az nagyon megnehezíti a védekezést.
Ezzel a kijelentésével Stoltenberg csatlakozott azon politikusokhoz, akik arra ösztönzik Ukrajnát, hogy még hevesebben támadja Oroszországot. Miközben több orosz vezető is kijelentette, hogy a nyugati fegyverek használata Oroszország területén egyértelműen azt jelenti, hogy Oroszország számára azok az országok is célponttá válnak - tette hozzá a lap.
Stoltenberg elismerte az eszkaláció veszélyét
A feladat az, hogy megakadályozzuk, hogy ez a háború teljes értékű háborúvá váljon Oroszország és a NATO között Európában. Ugyanakkor különbséget tett a fegyverellátás és a kiképzés és a közvetlen katonai szerepvállalás között.
Kiképzést biztosítunk, fegyvereket, lőszert biztosítunk Ukrajnának, de közvetlenül a NATO területéről nem veszünk részt Ukrajna feletti vagy Ukrajnában zajló harci műveletekben
– mondta el az interjúban a NATO-főtitkár.
Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetősége továbbra is távoli
Jens Stoltenberg ugyanakkor kijózanító őszinteséggel tette egyértelművé Volodimir Zelenszkij számára is, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja, amíg ez a háború tart, akkor sem, ha vannak olyan tagok, akik ezzel ellentétes nyilatkozatokat tesznek. A szövetség egyhangúsággal működik, mondta el a főtitkár. Stoltenberg terve az, hogy ha véget ért a háború és rendeződnek Ukrajna határai, akkor az ország technikailag készen állhat a tagságra. Mivel Ukrajna készlete egyre inkább NATO-szabványú fegyverekből áll, és haderejét NATO-módszerekkel képezik ki, a műszaki követelmények teljesítésének viszonylag egyszerűnek kell lennie, fejtette ki véleményét a politikus. Még ha a háború jól is menne Ukrajnának, akkor is lehetséges, hogy hosszú évekig nem lesz a NATO tagja.
Az interjúban kitért arra is, hogyan tud a NATO felkészülni Donald Trump második elnökségére.
Úgy vélem, hogy az amerikai választások eredményétől függetlenül az USA hűséges NATO-szövetséges marad. Ezt várom, részben azért, mert az Egyesült Államoknak biztonsági érdeke, hogy erős legyen a NATO, nem utolsósorban akkor, amikor Kína kihívását látják
– mondta el kérdésre válaszolva.
Az interjúban beszélt arról is, hogy 2024-ben 18 NATO-tag lesz, amelyik eléri vagy meghaladja a védelmi kiadásaiban célként meghatározott GDP két százalékát.

Drón csapódott be egy romániai panelházba

WHO: tizenháromra emelkedett az óceánjáróhoz köthető hantavírusos esetek száma

Újabb földrengés volt Horvátországban

Tűz ütött ki egy kóser szupermarketben London jórészt zsidók lakta Golders Green negyedében

Drogcsempész hajóra mért csapást az amerikai hadsereg, egy terrorista meghalt a támadásban

Vegyianyag szivárgás történt egy papírgyárban az Egyesült Államokban

Kukásautó ölt meg egy hajléktalan nőt, a kukások csak úgy ott hagyták

Halálos tragédia, tinik repültek ki egy autóból - Fotó

Holttestet találtak a Dunában, kiderült, ki az áldozat

Tíz hónapos kisbaba rekedt egy parkoló autóba, videón a mentőakció

Hat napnyi pokol: sokkoló vallomást tett az emberrablás túlélője

Napernyő végzett egy asszonnyal, miközben a férjével vacsorázott