A kormány szigorítja a gyermekvédelmi szabályokat és a kinevezések feltételeit

Gulyás Gergely értékelése szerint Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter példamutató módon vállalta a felelősséget abban a kegyelmi ügyben, amely az elmúlt két hétben meghatározta a magyar nyilvánosságot.

A miniszter elmondta, a kormány Novák Katalin és Varga Judit lemondása után szerdán ülésezett először és ez volt az első lehetőség, hogy levonja a politikai következtetéseket abból az ügyből, amely az elmúlt két hétben meghatározta a magyar nyilvánosságot.

Gulyás Gergely azt mondta, az elmúlt 14 évben a magyar kormány "egyedülállóan nagy hangsúlyt" fektetett a családok támogatására és a gyermekek védelmére.

A kormány mindenkinél nagyobb arányban támogatta a családokat, bevezette a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), a babaváró támogatást, a falusi csokot, adókedvezményeket biztosított a gyermekes családoknak és teljes adómentességet a legalább négy gyermeket vállaló nőknek. Megduplázták a bölcsődei férőhelyeket, óvodafejlesztési programot indítottak - sorolta az intézkedéseket.

Közölte, a kormánytöbbség elfogadta Európa legszigorúbb gyermekvédelmi törvényét, a pedofíliára vonatkozó büntetőjogi szabályozást szintén a konzervatív, jobboldali kormánytöbbség szigorította. Külön pedofilnyilvántartást hoztak létre az elkövetők börtönbüntetés utáni nyomon követhetősége érdekében, a szigorú gyermekvédelmi törvényt népszavazáson is megvédte a kormány - tette hozzá.

Gulyás Gergely azt mondta, mindezeket úgy tették, hogy a magyar baloldal ezeket a döntéseket, intézkedéseket nem szavazta meg, itthon és külföldön is támadta.

Úgy folytatta, a családpolitikáért a legtöbbet éppen Novák Katalin tette 2014 után és Varga Juditnak is meghatározó szerepe volt a büntető törvénykönyv szigorításában és a családvédelmi törvény elfogadásában, magyar és nemzetközi színtéren történő megvédésében.

Ezért is érthető, hogy a magyar társadalom jelentős része meglepetten és értetlenül állt a kegyelmi döntés előtt. Ebben az ügyben az történt, aminek ilyenkor elkerülhetetlenül történnie kell: a köztársasági elnök és a korábbi igazságügyi miniszter példamutató módon vállalta a felelősséget, lemondtak és visszavonultak közéleti megbízatásaikból - tette hozzá.

A tárcavezető közölte, a kormánynak a legfontosabb, hogy a jövőbe tekintsen.

Elmondta, a kegyelmi ügy kirobbanása után nyújtotta be a miniszterelnök az alaptörvény-módosítást, amely világossá teszi, hogy a kiskorúak sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén "nincs kegyelem".

Gulyás Gergely közölte, fontosnak tartják, hogy a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek kinevezési kritériumai sokkal szigorúbbak legyenek. Elmondta, a kinevezési feltételeket 2017-ben a kormány már szigorította, de fontosnak tartják, hogy ezt követően a kinevezés előtt pszichológiai alkalmassági vizsgálat, kiterjesztett megbízhatósági vizsgálat és környezettanulmány is rendelkezésre álljon.

Át kell tekinteni a gyermekvédelmi jogszabályokat is és ahol lehet, az észszerű szigorítást a kormány támogatja - közölte.

Úgy fogalmazott, örülnek annak, hogy a negatívumokban is lehet valami jót találni. Ez pedig az, hogy azok, akik eddig támadták a gyermekvédelmi intézkedéseket, most a gyermekvédelem apostolaiként tüntetik fel magukat, ami lehetőséget ad arra, hogy azokban a kérdésekben, amelyek eddig megosztották a bal- és a jobboldalt, most konszenzus legyen - mondta.

A köztársasági elnök lemondását a parlamentnek el kell fogadnia, ez február 26-án meg fog történni, ezt követően 30 napon belül bármikor meg lehet választani az új államfőt; a képviselők egyötöde jelölhet köztársasági elnököt - ismertette Gulyás Gergely kérdésre válaszolva.

A közvetlen köztársaságielnök-választásra vonatkozó kérdésre kijelentette: az államfő választásának módja biztosan nem változik. Jelezte: van egy világos, alkotmányos rend 1990 óta Magyarországon, ennek megfelelően választották eddig is a köztársasági elnököt. Szerinte a baloldalnak a választás módjával akkor van baja, ha az Országgyűlésben nem ő van többségben.

Arra a kérdésre, tervezi-e kivizsgálni a kormány, hogy ki terjesztette fel két díjra is a később pedofília miatt elítélt bicskei gyermekotthon igazgatóját, illetve kegyelemre K. Endre igazgató-helyettest, azt mondta: ezek a vizsgálatok többnyire a sajtó segítségével lefolytak. Hozzátette: ezekre a kitüntetésekre akkor került sor, amikor nem volt ismert az, hogy ilyen bűncselekményeket követtek el. Tarlós István még hivatalban lévő főpolgármester volt, amikor a díj visszavonására tett javaslatot, azt viszont már az új közgyűlés tudta elfogadni.

Jelezte azt is: a jelenlegi főpolgármester is megszavazta ezt a kitüntetést, de ezért különösebben őt sem vádolná, hiszen személyesen nem várható egy főpolgármestertől vagy polgármesterektől, illetve a fővárosi közgyűlés tagjaitól, hogy ellátogassanak minden fővárosi intézménybe. A felterjesztőnél kell a hibát keresni, tehát a szociális részlegen - tette hozzá.

Arról, hogy Balog Zoltán református püspöknek le kell-e mondania a kegyelmi ügy miatt, azt válaszolta: ez a református egyház belügye. Hangsúlyozta: természetesen mindig lehet firtatni, hogy ki, milyen tanácsot adott, de úgy gondolja, hogy a felelősség azé, aki a döntést meghozza, és a döntés meghozó Novák Katalin lemondott.

Arra a kérdésre, hogy kormány részéről lezártnak tekintik-e a kegyelmi botrányt, Gulyás Gergely úgy válaszolt: miután "minden megtörtént, ami megtörténhetett" és a köztársasági elnök, illetve a volt igazságügyi miniszter is lemondott megbízatásáról, ezért igen, de még természetesen meg kell választani az új államfőt, illetve a tavaszi ülésszakon áttekintik a gyermekvédelmi szabályokat.

"Tudomásul vettük a köztársasági elnök és a korábbi igazságügyi miniszter döntését" - mondta a miniszter, aki egy másik kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy sikerül olyan köztársasági elnök jelöltet találni, akit az ellenzék is támogat. Ennek akadályát Gulyás Gergely nem feltétlenül a személyben, hanem a magyar politikai és közállapotok jelenlegi helyzetében látja.

Azt is mondta, nem zárkózna el a kegyelmi eljárások nyilvánossá tételétől, és úgy gondolja, hogy a mostani esetre tekintettel bárki lesz a köztársasági elnök, minden döntését úgy fogja tekinteni, hogy az nyilvános. Ez is amellett szól - tette hozzá -, hogy akár teljes nyilvánosságot is lehet a döntéseknek biztosítani.

Kérdésre közölte: Orbán Viktor miniszterelnök és ő maga is a sajtóból értesült a K. Endrének adott kegyelemről, a miniszterelnökkel sem Novák Katalin, sem Balog Zoltán nem egyeztetett. Azt is mondta: nem tudja, hogy a kormánytagok közül valaki megkérdezte-e Novák Katalint a kegyelem indokáról.

Felhívta a figyelmet arra is: a kegyelmi kérvény elbírálásánál, most mindenki az ellenjegyzőt, tehát a korábbi igazságügyminisztert is kritika céltáblájává teszi, holott a magyar alkotmányos gyakorlatban, függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldal volt hatalmon, az elmúlt 25 évben mindenki minden kegyelmi kérvényt ellenjegyzett. Varga Judit csak a töretlen gyakorlatot folytatta, bár ebben az esetben "jó lett volna szakítani ezzel a gyakorlattal" - fogalmazott.

Kérdésre válaszolva úgy vélte: a Budaházy-ügyben a köztársasági elnök helyes döntést hozott, amikor kegyelmi jogkörével élt. Ott szerinte világos pró és kontra érvek voltak, a mostani ügyben viszont az a nehézség, hogy "csak kontra érvet" lát.

Arról, hogy a miniszterelnök miért nem kommentálta Novák Katalin lemondását, azt válaszolta: Orbán Viktor szombaton mond évértékelőt.

A miniszter elismerte, tudja, hogy Varga Judit támogató vagy ellenző javaslattal küldte a kegyelmi kérvényt a Sándor-palotába, de nem kívánta azt ismertetni, mondván, az érintettek lemondása után nem akar erről többet nyilatkozni.

Arra a kérdésre, hogy mit üzen a kormány a bicskei gyermekotthonban bántalmazott áldozatoknak, úgy felelt: a "kormánynak az a mondanivalója, hogy az eddigi gyermekvédelmi törvény szigoránál is tovább kell lépni". Az áldozatoknak pedig "azt üzenjük, hogy együtt érzünk velük és mindenkinek, akinek tudunk, szeretnénk segíteni" - fogalmazott.

A pedofilok kémiai kasztrálására vonatkozó javaslatról azt mondta: erről nem foglalt eddig állást a kormány, személyes véleménye szerint jól meg kell fontolni, hogy milyen szankciók lehetőségét fogadják el. Úgy fogalmazott: kétségkívül az a legsúlyosabb, ha valaki egy gyermeket bántalmaz, szexuálisan inzultál, ezért a legszigorúbb ötleteket sem kell rögtön elvetni, de azért az emberi méltóság az általános alapelve a magyar alkotmányosságnak.

A jobboldalon a tévedéseknek, hibáknak mindig van következménye, a baloldalon a legsúlyosabb bűnöknek sincs - kommentálta a miniszter azt a felvetést, hogy Fekete-Győr Andrást, a Momentum volt elnökét elítélte a bíróság, amiért egy 2018-as demonstráción füstgránátot dobott a rendőrökre, azonban ő nem akar lemondani a képviselő mantádumáról. Hangsúlyozta: az, hogy egy képviselő "égő gránátot dob rendőrökre", nyilvánvalóan nem összeegyeztethető azzal, hogy valaki közbizalmat igénylő tisztséget lásson el a közéletben.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva arról is beszélt: a "komédia kategóriába" tartozik, ha "nem lenne tragikus is egyben" Gyurcsány Ferenc azon állítása, hogy ő vállalta a felelősséget a 2006-os történésekért. Tudjuk, hogy Gyurcsány Ferenc mai napig a baloldal első számú vezetője, mindannak ellenére, amit kormányzása alatt a magyar választópolgárokkal szemben elkövetett, beleértve a közvetlen fizikai erőszakot is - tette hozzá.

A miniszter a Klubrádió oldalán megjelent "botrányos cikk" ügyében kijelentette: biztos abban, hogy a cikket jegyző Arató Andrásnak le kellene mondania a pozíciójáról, és amíg ez nem történik meg, "addig tisztességes ember a Klubrádióban sem munkavállalóként, sem pedig interjúalanyként nem teszi be a lábát".

A minisztert megkérdezték Magyar Péternek - Varga Judit volt férjének - állításairól is. Közölte: hónapokkal ezelőtt beszélt Magyar Péterrel utoljára, "részben, mert (Magyar Péter) előre megmondta, hogy ha az ő különböző állami megbízatásai megszűnnek, akkor azt fogja csinálni, amit most tesz".

MTI/Fotók: MTI/Bruzák Noémi