Berlin és Budapest is attól tart, hogy a Zelenszkij által követelt teljes orosz energiabojkott súlyos gazdasági károkat okozna a saját országának.
Volodimir Zelenszkij múlt héten az Európai Tanács előtt mondott beszédet, amelyben Orbán Viktort is megszólította, egyúttal élesen bírálta Magyarországot is. Az ukrán elnök a héten pedig a dán parlamenti képviselőkhöz beszélt, és hasonlóan hevesen azt követelte, hogy Európa lépjen fel a magyar kormány ellen.
Ukrajna elnöke két dolgot szeretne elérni a magyar kormánynál. Az első, hogy Orbán Viktor szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, vagyis Magyarország ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól. A második kérése az volt, hogy a magyar kormány engedjen át a területén fegyverszállítmányokat, és küldjön fegyvereket Ukrajnába.
Határozott magyar nemek
Orbán Viktor miniszterelnök határozottan elutasította az ukrán vezetés mindkét kérését, "mert azok ellentétesek Magyarország érdekeivel. Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ezért nem enged át fegyverszállítmányokat, és nem küld fegyvereket Ukrajnába. Ugyanakkor minden eszközzel segíti a háború elől menekülőket, és humanitárius segítséget nyújt nekik."
A magyar kormányfő szerint „az nem segítség, ha tönkretesszük saját magunkat, bármennyire is az ukránokkal dobog a szívünk. Az nem segítség, ha Magyarország közben tönkremegy.”
Orbán Viktor közölte, azt a kérését az ukránoknak és a magyar baloldalnak, hogy "egyszerűen zárjuk el az Oroszországból érkező energiavezetékeket, nem tudjuk teljesíteni, mert tönkretesszük vele saját magunkat. És kétlem, hogy ezzel bárkinek is segítettünk volna" – jegyezte meg Orbán Viktor.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ a napokban kiküldött hírlevelében is szóba kerül ez a téma.
"Volodimir Zelenszkij követelte az energetikai szankciók bevezetését, és arra is kérte Magyarországot, hogy küldjön fegyvereket Ukrajnába. Orbán Viktor miniszterelnök ezeket a kéréseket elutasította. Megértjük, hogy az ukrán államfő az ukrán érdekeket képviseli, de másoknak is meg kell értenie, hogy mi a magyar érdekeket képviseljük. Hiába vannak olyan külföldi és hazai szereplők, akik ezt követelik, mi nem akarunk belesodródni ebbe a háborúba."
Zelenszkij Berlinnel sem elégedett
Nemcsak a magyar kormányt bírálta az ukrán elnök, hanem a német vezetést is. Az Infostart vette számba azokat az angol és francia híradásokat, amelyek arról szólnak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 17-én a Bundestag plenáris ülésén online közvetített beszédében nekitámadt Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárnak, és azt sürgette, hogy vezessenek be bojkottot. Az ukrán elnök élesen kritizálta a német vezetést, mert szerinte annak fontosabb a gazdaság, mint az ukrajnai emberéletek. Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy az Északi Áramlat 2 megépítése cementet jelentett egy új fal megépítésére.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung híradásaiból kiderül: Olaf Scholz kancellár az ARD közszolgálati tévében visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint Németország Oroszországból származó energiaimportjával segít finanszírozni Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját. A kancellár elutasította az azonnali bojkottot. Mint mondta: "Hihetetlen számú munkahelyről van szó. Ha egyik napról a másikra leállna ez a behozatal, az azt jelentené, hogy egész iparágaknak kellene leállítania tevékenységét."
A német rezsicsökkentés
A kancellár szavaiból következik, hogy a német kormány is pontosan kiszámolta, hogy a német gazdaságra milyen következményekkel járna az orosz energia azonnali bojkottja. Szinte bizonyos, hogy ennek tudható be, hogy a német szövetségi kormány júniustól újabb támogatási intézkedéseket vezet be az energia drágulása miatt. A 17 milliárd eurós csomag alapján – amely tulajdonképpen egy német rezsicsökkentés – az energia árának kompenzálására minden kereső bruttó 300 eurót adójóváírás formájában megkap, továbbá az adómentes családi pótlékot megnövelik 100 euróval. Egy kétgyerekes családnál így 800 euró pluszkereset realizálódik júniustól.
