A GDP-mutató a KSH ma közzétett, második becslésként frissített, kiigazított adatai szerint az április–júniusi időszakban ugyan éves alapon nőtt 1,3 százalékkal, ám negyedéves bázison már 0,2 százalékos visszaesést mutat.
Felhasználási oldalról a második negyedévben is a fogyasztás húzta a gazdasági teljesítményt, itt éves alapon a volumen 4,2 százalékkal bővült, míg a negyedéves index is jelentős, 1,1 százalékos emelkedést mutat. Vagyis a fogyasztás fokozatosan élénkül, köszönhetően a bérek emelkedésének, ami azonban a fogyasztási szokások átalakulása nyomán kevéssé a kiskereskedelemben, sokkal inkább a szolgáltató szektorban csapódik le. Viszont, ha figyelembe vesszük, hogy a reálbérek 10 százalék közeli növekedést mutattak az időszakban, az is látható, hogy a jövedelmek jelentős hányada egyrészről a megtakarításokban, másrészről pedig külföldön, például utazás vagy online vásárlás keretében csapódik le.
Gyengült a külső kereslet
Kedvezőtlenül alakultak ellenben a beruházások: az éves visszaesés mértéke 15,4, míg a negyedéves 6,7 százalékot tett ki. Ezek kedvezőtlen alakulásában a külső kereslet gyengélkedése okozta gazdasági bizonytalanság játssza a legnagyobb szerepet, ami visszafogja a beruházási hajlandóságot. A külső kereslet gyengélkedésének tudható be, hogy az export is csökkent, 1,8 százalékkal, itt a szolgáltatáskivitel 4,6 százalékos emelkedése, jelentős részben a hazánkba érkező külföldi turisták nyomán, kismértékben ellensúlyozni tudta a termékkivitel nagyobb mérséklődését. Kedvező ugyanakkor, hogy az export volumene 4 negyedév mérséklődés után negyedéves alapon már emelkedni tudott, 0,7 százalékkal. Az import volumene is csökkent, 3,2 százalékkal, ezen tételnél a fogyasztás emelkedését ellensúlyozni tudta, hogy az export és a beruházások visszaesése mérsékelte az importigényt is.
