A brüsszeli korrupciós botrány egyik főszereplője Magyarországot gyalázta - mennyit kapott érte?

Közel 60 ezer eurót (kb. 25 millió forintot) fizetett ki Dimitrisz Avramopulosz egykori migrációért felelős görög néppárti (EPP) európai uniós biztosnak az a Pier Antonio Panzeri volt olasz baloldali európai parlamenti (EP-) képviselő által alapított Fight Impunity nevű civil szervezet, amely az uniós intézményeket megrázó korrupciós botrány középpontjában áll. Avramopulosz nagy valószínűséggel jelenlegi uniós biztosoknál végzett lobbitevékenységéért kapta a pénzt, csakhogy a Fight Impunity nem szerepel az Európai Parlament átláthatósági nyilvántartásában, így a szervezet nevében a volt biztos nem lobbizhatott volna.

Pier Antonio Panzeri − akit a brüsszeli hatóságok Eva Kaili európai parlamenti exalelnökkel együtt letartóztattak − 2019-ben alapította a Fight Impunity nevű NGO-t, amely − papíron − a háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonására és megbüntetésére jött létre, nonprofit egyesületként lett bejegyezve Brüsszelben.

Noha a nonprofit szervezeteknek a belga jogszabályok szerint évente be kell nyújtaniuk egy beszámolót tevékenységükről az illetékes hatóságoknak, a Fight Impunity hároméves fennállása során egyetlen ilyen dokumentumot sem adott át.

Avramopulosz a kezdetektől támadja a magyar kormányt

A sor azonban nem áll meg itt: a Fight Impunityval közös irodaépületet bérlő „No Peace Without Justice" nevű NGO főtitkárát, az olasz Niccolò Figà-Talamancát elektronikus nyomkövetővel engedték szabadjára a hatóságok. Érdekességként megjegyzendő, hogy a No Peace Without Justice egyik partnerszervezete pedig Soros György amerikai milliárdos alapítványa, az Open Society Institute (OSI).

Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős uniós biztosként számtalan bevándorláspárti nyilatkozatot tett, a kötelező betelepítési kvóták erőltetése miatt pedig szembekerült a magyar kormánnyal.

2017 legvégén, a Politicóban megjelent írásában arról értekezett, hogy a 2015-ben kezdődő migrációs hullámmal Európába érkező bevándorlók itt maradnak, a migráció az új valóság, amelyet nem lehet megállítani, ezért inkább menedzselni kell azt. Nagy visszhangot kiváltó írásában a magyar határkerítést is támadta, szó szerint ezt írva: „Naiv dolog azt gondolni, hogy a társadalmaink homogének és bevándorló-mentesek maradhatnak, ha kerítéseket építünk. A nap végén mindannyiunknak el kell fogadni, hogy a migráció, a mobilitás és a sokszínűség az új norma, és a politikánkat is ehhez kell igazítanunk."

Fotó: Facebook/Dimitris Avramopoulos

2017. július 26-án Avramopulosz egy hónapot adott hazánknak, Lengyelországnak és Csehországnak menekültügyi kötelezettségeinek teljesítésére. Ellenkező esetben a bizottsági szabálysértési eljárás új szakaszával fenyegett. A Hír Tv riportja szerint Dimitrisz Avramopulosz elégedetlenségét fejezte ki hazánk együttműködésével kapcsolatban. Az uniós dekrétum alapján ugyanis Magyarországnak 1295 menekült kérelmét kellett volna elbírálnia, ugyanakkor hazánk megtámadta a határozatot.

Simicska lapjában követelte Magyarországtól Avramopulosz, hogy hajtsa végre a migránskvótát

Avramopulosz már hosszú évek óta éles bírálója a magyar bevándorlásellenes kabinetnek. Éppen ezért nem volt véletlen az sem, hogy 2017. augusztus 19-én, az akkor még a baloldali Jobbikhoz közeli Magyar Nemzetben írt véleménycikket. "Ahhoz, hogy a migrációt ellenőrzés alatt tarthassuk a Földközi-tenger keleti medencéjében, elengedhetetlen, hogy Magyarország hozzákezdjen a menekültek befogadásához -többek között erről írt Dimitrisz Avramopulosz egy nappal a magyar állam megalapításának ünnepe" - többek között erről írt Dimitrisz Avramopulosz egy nappal a magyar állam megalapításának ünnepe előtt.

A "remekül" időzített cikkben az Európai Unió migrációs ügyekért felelős biztosának még az is sikerült, hogy finoman megfenyegesse Magyarországot, amikor arról értekezett, hogy reményei szerint Magyarország be fogja tartani jogi kötelezettségvállalását, és az Olaszországban és Görögországban tartózkodó menekültek áttelepítése révén szolidaritást vállal az unió más tagállamaival. Már csak azért is, mert szerinte ha a szolidaritás elmarad, akkor nehéz lesz megőrizni a szabad mozgás jogát Európában. Érdekes kérdés lehetne, hogy a görög bürokrata mégis mit ért szolidaritáson (a százmilliárdokból őrzött magyar-szerb és magyar-horvát schengeni határszakasz például minek számít?), és hogy mi alapján szabja feltételéül az unión belüli szabad mozgásnak a menekültek befogadását.

Egyszerűen hazudott

2019. márciusában Avramopulosz Szauer Péter baloldali propagandakiadványának, a HVG-neknyilatkozott. Ebben többek között olyan valótlanságokat állított, hogy nemzeti programok keretében a Bizottság a 2014 és 2020 közötti pénzügyi ciklusban több mint 110 millió eurót szánt Magyarországnak a külső határok menedzselésére, biztonsági intézkedésekre és a migráció kezelésére. Ebből több mint 52 millió euró támogatja a határok védelmét.

Később kiderült, hogy Avramopulosz hazudott, mert hazánk egyetlen fillért sem kapott határvédelemre.

Leszámolt volna a határellenőrzéssel

2018. decemberében Avramopulosz arról értekezett,hogy az Európai Unió tagállamait, hogy vessenek véget a schengeni övezeten belül a migránsválság miatt bevezetett határellenőrzéseknek. "Itt az ideje, hogy megerősítsük egy hosszú távú és átfogó migrációs, határvédelmi és menekültügyi rendszernek az építő elemeit. A folyamatosan változó geopolitikai helyzet azt mutatja, hogy nem késlekedhetünk tovább a válasszal" – mondta a biztos Brüsszelben. Avramopulosz értelemszerűen ezzel a nyilatkozatával is Magyarországot támadta.

2019. szeptemberében pedig Avramopulosz a Ruandával folytatott tárgyalásokra hivatkozva felszólította az EU tagállamait, hogy fogadjanak be migránsokat közvetlenül az afrikai országokból. A görög politikus követelései egybecsengenek az amerikai bevándorláspárti milliárdoshoz, Soros Györgyhöz köthető álcivil szervezetek követeléseivel.

És végezetül érdemes idázni Avramopulosz egyik legnagyobb ostobaságát 2019. márciusából. "A migrációs válságnak vége. Az, hogy a migrációs válság megszűnt, egy újabb bizonyítéka annak, hogy az Európai Unió eddigi migrációs politikája sikeres" - mondta a korrupcióba keveredett volt uniós biztos.