A 24.hu cikkéből kiderül, hogy a baloldal kampányát Amerikából finanszírozzák

A baloldal miniszterelnök jelöltje nemrégiben a 24.hu-nak elmondta, honnan érkeztek az ellenzék kampányát finanszírozó milliárdok: 

• az ellenzéki kampány összköltsége 3,5 milliárd forint körül mozgott,
• ebből a hat párt 1–1,2 milliárd forintot fedezett összesen. Ez az összeg volt az, amit a közös lista, illetve az egyéni jelöltek után kaptak a szervezetek állami támogatásként.
• A Mindenki Magyarországa a fennmaradó összeget biztosította, azaz mintegy 2,2–2,4 milliárd forintot.
• Az utóbbi tétel több forrásból jött össze, nagyobb és egészen kis mikroadományok is érkeztek.
• És volt az MMM-nek küldött 1,8 milliárd forint, ami az Action for Democracy (AFD) nevű, az idén februárban alakult szervezettől érkezett.

Az AFD nyilatkozatában ugyan tagadta, hogy bármilyen összeggel hozzájárult volna az ellenzék kampányához, de a számokból világosan látszik, hogy az MMM első éves költségvetése összesen 2,5 milliárd forint volt ebből pedig 1,8 milliárd forintot tett ki a szervezettől érkezett összeg.

A cáfolat azért sem állja meg a helyét, mivel az AFD magyar vezetője, Korányi Dávid márciusban még kifejezetten a választásokra fókuszáló szervezetként hivatkozott a szervezetre: „demokratikus erőket próbáljuk erősíteni csatatérállamok, köztük Magyarország választásain” – fogalmazott akkor. A szervezetnek adományozók névsora nem derült ki, mindössze annyit közöltek, hogy az összegek külföldön élő magyar állampolgároktól vannak.

Bajnai Gordon volt miniszterelnök korábban a Center for American Progress (CAP) 100 millió forintos támogatását is élvezte, mely nemrégiben a bécsi Datadatban realizálódott. Bajnai azonban cáfolta azt, hogy nemzetközi „pénzfelhajtói” szerepet töltött volna be az ellenzéki kampányban: „Nem foglalkozom forrásteremtéssel, forrásközvetítéssel politikai pártok, szereplők számára sem bel-, sem külföldön. Megtakarításaimból nyilvános mikrofinanszírozási csatornákon keresztül – összességében néhány millió forintnyi – személyes adománnyal támogattam egyes ellenzéki jelöltek kampányát” – közölte.

A 2022-ben feltűnt Amerikában élő Korányi Dávid korábban Karácsony Gergely tanácsadójaként tevékenykedett, valamint egy olyan uniós think tank (European Council on Foreign Relation) magyar részlegében van, amelynek tagja Soros György és a fia is, valamint Dobrev Klára és az Orbán-kormány korábbi washingtoni nagykövete, Szemerkényi Réka, és épp Bajnai Gordon a vezetője.

A 24.hu információi szerint Korányi azzal kereste meg Márki-Zay Pétert, hogy egy amerikai szervezet adománygyűjtéssel támogatná a mozgalmát, majd egy online konferenciabeszélgetés keretein belül a baloldal miniszterelnök jelöltje ismertette céljaikat, nyugatias értékrendjüket, a magyarországi korrupciós helyzetet, a médiaviszonyokat, a jogállami állapotokat, ezt követően azonban Márki-Zay szerint: „Sem akkor, sem később semmilyen kérés nem hangzott el az alapítvány részéről a mozgalom felé” arra vonatkozóan, hogy mennyi pénzt kell összegyűjteniük.

A jelenlegi magyar törvények abból indulnak ki, hogy a kampányt a pártok fizetik, a rájuk vonatkozó szabályozás pedig elég szigorú. Részletesen és szigorúan körbeírja, hogy kitől és mennyi adományt fogadhatnak el: külföldről például ez tilos, de hazai cégtől is. Ugyanakkor magánszemély adományozhat, ám ha ennek összege meghaladja az 500 ezer forintot, akkor nyilvánosságra kell hozni az illető nevét, a civil szervezetek esetében azonban más a helyzet, mivel rájuk kevésbé szigorú ellenőrzések vonatkoznak, ennek értelmében a törvény nem tiltja a „kreatív” finanszírozási megoldásokat. A 24.hu forrása szerint különösen ügyeltek arra, hogy olyan kampányeszköz finanszírozása ne menjen pénz az MMM oldaláról, amin pártlogó van, mert az könnyen szankcionálható, de a kampány során bevetett SMS-kampányok, Facebook-hirdetések, pártlogó nélküli óriásplakát-kampányok mehettek Márki-Zayék kasszájából, ahogy az ellenzéki kampányközpont bérlése is, valamint a Datadathoz kapcsolódó költések.