2022 a baloldal teljes bukásának éve volt

2022 meglehetősen mozgalmas év volt, az országgyűlési választásokra létrejött a szélsőjobboldal és a baloldali pártok egysége, ám a "csodafegyver" besült, a Fidesz a negyedik kétharmados győzelmét aratta. Azóta kiderült, hogy a dollárbaloldal kampányát gyakorlatilag teljes egészében külföldről, Amerikából pénzelték, több mint 3 milliárd forint került az ellenzékhez guruló dollárok formájában. Eközben az Oroszország elleni elhibázott brüsszeli szankciók miatt az egekbe emelkedett az energiahordozók ára, ami hatalmas inflációt okozott. Eközben pedig a hazánkat minden alap nélkül, folyamatosan korrupciós vádakkal illető Európai Parlament szocialista alelnökét és több tucatnyi baloldali politikust elsodort a Brüsszel legmagasabb szintjeit is elérő korrupciós botrány - írta meg az Origo. 

2022. december 31. 10:04

A magyarországi baloldal újabb hatalmas veresége

2022 az ellenzék csodafegyverének tartott összefogás csúfos kudarcának az éve is volt.

A baloldali egység gondolata 2010, a második Orbán-kormány megalakulása óta jelen volt az ellenzéki térfélen. Első megvalósulása a 2019-es önkormányzati választás idején sikerült, amikor a baloldali pártok előválasztással és koordinált indulással próbálták felvenni a versenyt a kormányzó pártokkal. Bár a baloldal ezt a választást sikerként könyvelte el, hiszen Budapesten jó eredményeket értek el, a szavazatok száma országos szinten már ekkor is bukás volt. Ha a voksokat a parlamenti választásra alkalmazták volna, újabb kétharmada lett volna a kormányzó pártoknak.

Az előválasztási procedúrát a baloldal 2021-ben megismételte: az első fordulóban a képviselőjelölteket választották meg az év szeptemberében, majd októberben egy második fordulóban választották ki a miniszterelnök-jelölt személyét. Az eleinte esélyesnek tűnő Karácsony Gergely visszalépése után a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter Gyurcsánynéval küzdött meg a jelöltségért, és győzött.

Ezt követően elkezdtek sorjázni Márki-Zay ostoba, nevetséges vagy éppen felháborító mondatai, amelyek lassanként meghatározták a kampányt.

A Covid által megtizedelt „fideszes nyugdíjasoktól", a gyerekeinek adott pofonokon át az ellenzékben megbújó árulókig terjedt azon témák skálája, amivel egyre nagyobb felháborodást és közröhejt keltett. Hosszan lehetne idézni a legsúlyosabb mondatokat, de mind közül a legrosszabb az volt, amely bizonyította: Márki-Zay könnyedén rángatná bele Magyarországot az orosz-ukrán háborúba.

"Ha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk"– mondta a baloldal kormányfőjelöltje még a fegyveres konfliktus kitörése előtti napokban.

Ebben az időszakban, 2022 márciusában már ömlött a külföldi pénz a baloldal kampányába. A baloldal persze nemcsak az amerikaiak támogatását élvezte: Brüsszelben és a nyugati médiában szintén próbálták sztárolni Márki-Zay Pétert.

Végül a Fidesz-KDNP sosem látott választási sikert ünnepelhetett, annak ellenére, hogy az ellenzék bevetette az összefogás „csodafegyverét".

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Azzal pedig, hogy a bukott kormányfőjelölt mellé a színpadra a pártvezetők többsége ne állt fel, lényegében azonnal szét is esett az egység.

Dollárbaloldal: Amerikából guruló dollárok

2022-ben egyértelműen kiderült, hogy a magyar politikai baloldal kampányát gyakorlatilag teljes egészében Amerikából pénzelték.

A botrány augusztus végén, azt követően robbant ki, hogy Márki-Zay Péter, az ellenzék volt kormányfőjelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében elszólta magát és elárulta, hogy a baloldalhoz a tengerentúlról hatalmas összegek áramlottak a választási kampány idején, és még azt követően is.

"Még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból. Ennek a segítségével tudtuk kifizetni a kampány utolsó számláit" – fogalmazott a politikus. Ekkor említést tett arról is, hogy a támogatások több donortól érkeztek az Action for Democracy (AD) nevű szervezeten keresztül. Az AD vezetője pedig nem más, mint Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök és Karácsony Gergely főpolgármester egykori tanácsadója, Korányi Dávid.

Ezt követően számos ellentmondó nyilatkozat hangzott el az ügyben. A történtek miatt több feljelentés született, amelynek eredményeként a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is nyomozást rendelt el és az Állami Számvevőszék is vizsgálatot indított.

Az eljárások jelenleg is zajlanak.

Fotó: Karácsony Gergely Facebook-oldala

Mivel a külföldről érkező pénzek miatt sérülhetett Magyarország szuverenitása, a nemzetbiztonsági szolgálatok is vizsgálódni kezdtek. A nemzetbiztonsági bizottság ennek a folyamatnak a részeredményeként a közelmúltban nyilvánosságra hozott egy titkos minősítés alól feloldott beszámolót, amelyből kiderült, hogy miként is zajlott a magyar jogszabályokat vélhetően súlyosan sértő beavatkozás.

A nemzetbiztonsági szolgálatok feltérképezték az Action for Democracy kötődéseit, és feltárták, hogy a szervezet kapcsolatba hozható a National Endowment for Democracy-val (ned), amelyet nyílt források gyakran úgy említenek, mint „a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön".

Róluk érdemes tudni, hogy éves előirányzatot kapnak az Egyesült Államok költségvetéséből. Az amerikai külügyminisztérium egyik fejezetében, az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) nevűben szerepel, és civil szervezetként kongresszusi felügyelet alatt áll. 2019-ben a NED 135 millió dollárból gazdálkodott, amely összeg teljes egészében az Egyesült Államok kormányzati szerveitől származott.

Ha ezen keresztül vizsgáljuk, még érdekesebb a NED-hez kötődő Action for Demokracy tevékenysége. A Korányi Dávid által irányított szervezet mintegy 3 milliárd forinttal segítette a baloldal választási kampányát.

A jelentés szerint ugyanis a Márki-Zay Péter által életre hívott Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 1,8 milliárd, a DK közeli Ezalényeg.hu kiadója, az Oraculum 2020 Kft. több, mint 1 milliárd, a DatAdat cégcsoport közel 150 millió, a Gemius Hungary Kft. pedig mintegy 3 millió forintot kapott az Action for Democracy-tól.

Figyelemre méltó körülmény, hogy a fent említett összegekből az MMM 1,4 milliárdot, az Oraculum 2020 Kft. pedig 324 millió forintot továbbított a Bajnai Gordon volt kormányfő és a Ficsor Ádám egykori titokminiszter érdekeltségébe tartozó DatAdat-csoporthoz, vagyis a baloldali kampányt bonyolító vállalkozások nagy összegeket zsebelhettek be. Mint köztudott, Bajnai és Ficsor is meglehetősen jó amerikai kapcsolatokkal rendelkeznek. Az általuk irányított cégekben szép számmal bukkantak fel amerikai szakértők.

Ahhoz, hogy a legutóbbi országgyűlési választásokat Amerikából befolyásolták, nem fér kétség. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a dollárbaloldal a választási kampány során, figyelmen kívül hagyva a magyar érdekeket, az amerikai narratívák mentén fogalmazta meg üzeneteit. Ez jól megmutatkozott az orosz–ukrán háborúval összefüggésben tett ellenzéki nyilatkozatokban, és az unió által bevezetett szankciók feltételek nélküli támogatásában is.

Összefoglaló a magyarországi baloldal korrupciós ügyéről: 


Az elhibázott brüsszeli politika miatt az egekben vannak az energiaárak

Ez volt az az év, amikor a háború és az Oroszország elleni elhibázott brüsszeli szankciók miatt az egekbe emelkedtek az energiaárak. Az Ukrajna ellen február 24-én indított orosz katonai akció miatt az Európai Unió eddig összesen kilenc szankciós csomagról döntött, amelyek deklarált célja Oroszország térdre kényszerítése és ezáltal a háború mielőbbi befejezése volt.

Az első intézkedések még nem érintették az energiaszektort, márciusban még maga Olaf Scholz német kancellár is elvetette az orosz energiahordozók behozatali korlátozását. Később azonban változott az uniós vezetők álláspontja és nyár elején már döntöttek az orosz olaj elleni embargóról.

A szankciós csomagok nem rengették meg Oroszországot, az európai emberek és az országok gazdasága azonban súlyos árat fizet az elhibázott brüsszeli intézkedésekért.

Orbán Viktor miniszterelnök ezt korábban úgy fogalmazta meg, hogy "Európa tüdőn lőtte magát a szankciókkal."

De idézzük fel a döntések hátterét, amelyek nem csak az energia árát növelték drasztikusan, de az ellátás biztonságát is veszélyeztették.

Úgy hozta meg az Európai Bizottság az energetikai szankciókat, hogy nem készítettek hatástanulmányokat. A bizonytalanság, és a csökkenő szállítások eredményeként meredeken emelkedett az energiahordozók ára. Így történhetett az is, hogy az oroszok kevesebb energiahordozó eladásával többletjövedelemre tettek szert a korábbi évekhez képest. Az orosz energetikai vállalatok rekordnyereséget könyvelhettek el.

Bár az energiaárak már 2021 végén is emelkedő tendenciát mutattak, igazán az uniós szankciók elfogadása után lőttek ki, mert az Európai Bizottság és a brüsszeli bürokraták hibásan mérték fel a helyzetet és folyamatosan rossz döntéseket hoztak.

Úgy kényszerítették a tagállamokat az orosz energiától való szinte azonnali elszakadásra, hogy nem kínáltak alternatívát.

2021-ben az EU a teljes gázfogyasztásának több mint 40 százalékát, a kőolaj 27 százalékát és a szén 46 százalékát Oroszországból importálta. Az energia az EU teljes oroszországi importjának 62 százalékát tette ki. A szankciókkal az unió teljesen megtiltotta az orosz szén importját, elrendelte az Oroszországból származó nyers és finomított kőolaj behozatalának a tilalmát – néhány kivétel mellett –, továbbá árplafont vezetett be az orosz olaj harmadik országokba irányuló tengeri szállítása esetén. Mentességet kapott a vezetéken érkező kőolaj, az atomenergetikai ágazat és bizonyos energiatermékek szállítása, mint például a nukleáris fűtőanyagok.

A szankciós csomagok elfogadása után a tagállamok kaptak egy bizonyos kivezetési határidőt, azonban az energetikai szankciók teljesen felforgatták a kontinens energiapiacát. A földgázra sokáig nem vetettek ki szankciót, mert Magyarország és még néhány más uniós tagállam nemzeti érdekeit figyelembe véve tárgyalni sem volt hajlandó erről. Decemberben azonban elérték Brüsszelben, hogy bevezessék a gázársapkát (ez hazánknak az oroszokkal kötött gázvásárlási szerződését nem érinti, mivel a tőzsdén kívüli ügyletekre, így a hosszú távú megállapodásokra nem vonatkozik a döntés).

Érdemes áttekinteni, hogy az év folyamán milyen hatást gyakorolt az Unió szankciós politikája az energiaárakra.

A háború kitörése előtt 80 euró körül volt a földgáz egységára a holland gáztőzsdén, augusztus végén már több mint háromszorosára – azaz 250 euróra – emelkedett a szénhidrogén köbméterenkénti ára.

Leggyakrabban akkor történt emelkedés a földgáz árában, amikor az Európai Unió az Oroszország elleni szankciókról döntött. Máskor akkor jegyeztek drágulást, amikor ismét terítékre került a szankciók kérdése. Sőt, mivel az európai uniós rendelkezések értelmében a földgáz árához van kötve a villamosenergia ára, ezért meredeken emelkedett az áram kilowattonkénti ára is. 

A drasztikusan megemelkedett gáz-, áram- és olajárak miatt elszabadult az infláció az egész kontinensen.

A szénhidrogének és az energiahordozók ára ugyanis minden egyes termékbe, szolgáltatásba be van építve. Kijelenthető tehát, hogy az inflációt nem önmagában a háború okozta, hanem a hibásan elfogadott brüsszeli szankciók vezettek oda, hogy energiavészhelyzet van a kontinensen.

A brüsszeli elit megmaradt hitelességét is elsöpörte az óriási korrupciós botrány

Az idei év meghatározó eseményei közül is kiemelkedik az Európai Parlament (EP) vezetését is érintő korrupciós botrány, amely a brüsszeli bürokrácia történetében talán a legsúlyosabb ilyen ügy. A vád szerint az EP több magas rangú tisztségviselője – köztük a szocialista Eva Kaili alelnök – pénzt kapott Katartól azért cserébe, hogy befolyásolja az EP-nek az öböl menti országgal kapcsolatos döntéseit. Kailit, valamint három társát december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok, az EP pedig közben megszüntette a görög politikusnő mentelmi jogát és az alelnöki tisztségétől is megfosztotta. Az ügyben idáig több tucat baloldali európai politikus érintett.

Fotó: Twitter/Labor Ministry of Qatar

A botrány szálai már egészen Panamáig érnek, s már nyomoznak a közösségi médiában felbukkanó dokumentumok alapján, amelyek szerint Eva Kaili és családja közép-amerikai országban vezetett számlájára is érkezhetett pénz Katarból. A bejegyzések azt állítják, hogy a számlákat a panamai Bladex banknál vezették, és azok Eva Kailihoz, az apjához, Alexandros Kailishoz, valamint az anyjához, Maria Ignatiadouhoz tartoznak.

A dokumentumok szerint a húszmillió eurót több részletben utalták el a korrupcióba keveredett családnak.

A görög pénzmosás elleni hatóság elnöke, Haralambosz Vurliotisz sürgős megkeresést küldött a panamai hatóságoknak, amelyben tájékoztatást kért arról, hogy a gyanú szerint Kaili számára Katarból eljuttatott 20 millió euró egyes részletei nem jelentek-e meg olyan panamai számlákon, amelyeket Kaili vagy a családtagjai nyitottak. Az egykori szocialista képviselőnő ügyvédje tagadta ezeket a vádakat, hamisnak nevezve a dokumentumokat, és továbbra is ügyfele ártatlansága mellett állt ki.


Azonban a belgiumi Haren börtönének női részlegében fogvatartott Eva Kaili részleges beismerő vallomásában azt már elismerte, hogy arra utasította apját, rejtse el az otthonában a későbbi házkutatások alkalmával megtalált készpénz nagy részét. A politikusnő élettársa, a szintén letartóztatott Francesco Giorgi bírósági dokumentumok szerint beismerte, hogy tagja volt egy olyan lobbiszervezetnek, amelyet marokkó és Katar is arra használt, hogy beavatkozzon az Európai Parlament döntéseibe.

Kaili és Giorgi otthonában 150 ezer eurót találtak a nyomozók, táskába rejtve.

Továbbá majdnem 750 ezer euró volt egy bőröndben Kaili édesapjánál is, akit egy brüsszeli szállodánál fogtak el. A harmadik letartóztatott személy Antonio Panzeri, egykori olasz szocialista EP-képviselő, akinél további 600 ezer eurót találtak. A rendőrség több korrupciós bűncselekmény, valamint bűnszervezetben való részvétel és pénzmosás vádja alapján is nyomozást folytat.

Figyelemre méltó, hogy Kaili az önéletrajza szerint tagja az European Council on Foreign Relations (ECFR) tanácsának, ugyanis a Soros György által alapított szervezet rendszerint beszámol egy-egy politikus korrupciós ügyeiről. Furcsa módon, Kaili és baloldali társai példátlan botrányáról most mélyen hallgatnak.

Összefoglaló a brüsszeli korrupciós ügyről:


Ugyancsak idén kezdett vizsgálódni az Európai Bizottság egy másik jelentős korrupciógyanús ügyben. A gyanú szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elképesztően túlárazott vakcinabeszerzésekkel több tízmilliárd eurós extraprofithoz juttathatta a Pfizert és a BioNTech-et.

Áll a bál: Több szeretője is lehetett Kucsera Gábornak
Tápai Szabina és Kucsera Gábor 10 év házasság után válik.
Brutálisan véresre vertek egy kislányt a buszon, segítség helyett levideózták
A kilencéves gyerek felnőtt segítségre nem számíthatott, védekezni pedig esélye sem volt.
11 éves kislánnyal szexelhetett az 58 éves szigetmonostori tanár
11 éves kislánnyal közösülhetett egy 58 éves tanár Szigetmonostoron. A gyerek azt állítja, hogy beleszeretett a taná...
30 autó ütközött az ítéletidőben, fotók érkeztek a helyszínről
Ráadásul a tömegszerencsétlenségtől nem messze egy másik tömegbaleset is történt.
Vérlázító lebukás, 70 ezer forintot lopott "betegétől" egy mentős - Fotók
A korrupció elleni fellépés egyik hatékony eszközével csapott le a Nemzeti Védelmi Szolgálat.
Új szélrekord született, a Kab-hegy volt az ország legveszélyesebb pontja szombaton
Az előzetes adatok szerint új országos napi szélrekord született szombaton.
Tragédiával indult a vasárnap Szentlőrincnél, fotókon az összelapított autó
A sofőr már a helyszínen életét vesztette.
Katasztrófafilmbe illő képek: Óriási pusztítást végzett az ítéletidő országszerte
A legtöbb kárt a Dunántúlon okozta az orkán erejű szél.
Tállai András: A héten dupla nyugdíjat utal a kormány
Három nappal korábban kézhez kaphatják a februári, valamint az emelt összegű 13. havi nyugdíjat, és számos más nyugd...
Tények Plusz teljes adás, 2023. február 4., szombat
ÜZENET A BÖRTÖNBŐL - Varga Sándor lelkén négy ember halála szárad. Soha nem szabadulhat. Tisztázná a múltat. Az igaz...
Egy másik ismert sportolóval hozták össze Tápai Szabinát
Aranybányászat Délkelet-Szenegálban - fotók
Újra a régi medrébe került a Boronka-patak
A németek többsége szerint hazájuk túl sok menekültet fogad be
Nem olyan sok az, ha valaki a saját otthonában, békében szeretne élni