Az elhibázott brüsszeli politika miatt az egekben vannak az energiaárak
Ez volt az az év, amikor a háború és az Oroszország elleni elhibázott brüsszeli szankciók miatt az egekbe emelkedtek az energiaárak. Az Ukrajna ellen február 24-én indított orosz katonai akció miatt az Európai Unió eddig összesen kilenc szankciós csomagról döntött, amelyek deklarált célja Oroszország térdre kényszerítése és ezáltal a háború mielőbbi befejezése volt.
Az első intézkedések még nem érintették az energiaszektort, márciusban még maga Olaf Scholz német kancellár is elvetette az orosz energiahordozók behozatali korlátozását. Később azonban változott az uniós vezetők álláspontja és nyár elején már döntöttek az orosz olaj elleni embargóról.
A szankciós csomagok nem rengették meg Oroszországot, az európai emberek és az országok gazdasága azonban súlyos árat fizet az elhibázott brüsszeli intézkedésekért.
Orbán Viktor miniszterelnök ezt korábban úgy fogalmazta meg, hogy "Európa tüdőn lőtte magát a szankciókkal."
De idézzük fel a döntések hátterét, amelyek nem csak az energia árát növelték drasztikusan, de az ellátás biztonságát is veszélyeztették.
Úgy hozta meg az Európai Bizottság az energetikai szankciókat, hogy nem készítettek hatástanulmányokat. A bizonytalanság, és a csökkenő szállítások eredményeként meredeken emelkedett az energiahordozók ára. Így történhetett az is, hogy az oroszok kevesebb energiahordozó eladásával többletjövedelemre tettek szert a korábbi évekhez képest. Az orosz energetikai vállalatok rekordnyereséget könyvelhettek el.
Bár az energiaárak már 2021 végén is emelkedő tendenciát mutattak, igazán az uniós szankciók elfogadása után lőttek ki, mert az Európai Bizottság és a brüsszeli bürokraták hibásan mérték fel a helyzetet és folyamatosan rossz döntéseket hoztak.
Úgy kényszerítették a tagállamokat az orosz energiától való szinte azonnali elszakadásra, hogy nem kínáltak alternatívát.
2021-ben az EU a teljes gázfogyasztásának több mint 40 százalékát, a kőolaj 27 százalékát és a szén 46 százalékát Oroszországból importálta. Az energia az EU teljes oroszországi importjának 62 százalékát tette ki. A szankciókkal az unió teljesen megtiltotta az orosz szén importját, elrendelte az Oroszországból származó nyers és finomított kőolaj behozatalának a tilalmát – néhány kivétel mellett –, továbbá árplafont vezetett be az orosz olaj harmadik országokba irányuló tengeri szállítása esetén. Mentességet kapott a vezetéken érkező kőolaj, az atomenergetikai ágazat és bizonyos energiatermékek szállítása, mint például a nukleáris fűtőanyagok.
A szankciós csomagok elfogadása után a tagállamok kaptak egy bizonyos kivezetési határidőt, azonban az energetikai szankciók teljesen felforgatták a kontinens energiapiacát. A földgázra sokáig nem vetettek ki szankciót, mert Magyarország és még néhány más uniós tagállam nemzeti érdekeit figyelembe véve tárgyalni sem volt hajlandó erről. Decemberben azonban elérték Brüsszelben, hogy bevezessék a gázársapkát (ez hazánknak az oroszokkal kötött gázvásárlási szerződését nem érinti, mivel a tőzsdén kívüli ügyletekre, így a hosszú távú megállapodásokra nem vonatkozik a döntés).
Érdemes áttekinteni, hogy az év folyamán milyen hatást gyakorolt az Unió szankciós politikája az energiaárakra.
A háború kitörése előtt 80 euró körül volt a földgáz egységára a holland gáztőzsdén, augusztus végén már több mint háromszorosára – azaz 250 euróra – emelkedett a szénhidrogén köbméterenkénti ára.
Leggyakrabban akkor történt emelkedés a földgáz árában, amikor az Európai Unió az Oroszország elleni szankciókról döntött. Máskor akkor jegyeztek drágulást, amikor ismét terítékre került a szankciók kérdése. Sőt, mivel az európai uniós rendelkezések értelmében a földgáz árához van kötve a villamosenergia ára, ezért meredeken emelkedett az áram kilowattonkénti ára is.
A drasztikusan megemelkedett gáz-, áram- és olajárak miatt elszabadult az infláció az egész kontinensen.
A szénhidrogének és az energiahordozók ára ugyanis minden egyes termékbe, szolgáltatásba be van építve. Kijelenthető tehát, hogy az inflációt nem önmagában a háború okozta, hanem a hibásan elfogadott brüsszeli szankciók vezettek oda, hogy energiavészhelyzet van a kontinensen.
A brüsszeli elit megmaradt hitelességét is elsöpörte az óriási korrupciós botrány
Az idei év meghatározó eseményei közül is kiemelkedik az Európai Parlament (EP) vezetését is érintő korrupciós botrány, amely a brüsszeli bürokrácia történetében talán a legsúlyosabb ilyen ügy. A vád szerint az EP több magas rangú tisztségviselője – köztük a szocialista Eva Kaili alelnök – pénzt kapott Katartól azért cserébe, hogy befolyásolja az EP-nek az öböl menti országgal kapcsolatos döntéseit. Kailit, valamint három társát december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok, az EP pedig közben megszüntette a görög politikusnő mentelmi jogát és az alelnöki tisztségétől is megfosztotta. Az ügyben idáig több tucat baloldali európai politikus érintett.
