Kiderült, mennyivel nőhet a várható élettartam 2050-re

Az elemzés szerint 2022 és 2050 között a férfiak körében a várható élettartam 71,1 évről 76 évre nő, a nők körében pedig 76,2 évről 80,5 évre emelkedik.

A betegségek globális terheit vizsgáló 2021-es Global Burden of Disease Study (GBD) adatait felhasználó tanulmány szerint azokban az országokban nő majd a leginkább a várható élettartam, amelyekben jelenleg a legalacsonyabb.

A tendencia hátterében a kutatók szerint főként olyan közegészségügyi intézkedések állnak, amelyek segítettek a szív- és érrendszeri betegségek, a Covid-19 és számos fertőző betegség, valamint az anyai, újszülöttkori és táplálkozási betegségek megelőzésében, és javították a túlélési arányokat.

A tanulmány szerzője, Chris Murray, a Washingtoni Egyetem egészségügyi adatok kiértékelésével foglalkozó intézetének (IHME) igazgatója kiemelte: amellett, hogy a várható élettartam általánosan növekszik, azt is megállapították, hogy a várható élettartamban mutatkozó földrajzi egyenlőtlenségek is csökkennek.

Miközben a leggazdagabb és legszegényebb országok közötti egészségügyi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, a köztük lévő szakadék csökken, a legnagyobb javulás Afrika szubszaharai régióját érinti.

A tanulmány arra is rámutatott, hogy a globális várható élettartam növekedése 2022 és 2050 között lassabb ütemű lesz, mint a Covid-19 előtti három évtizedben volt.

A következő generáció egészségére a tanulmány szerint a nem fertőző betegségek okozta szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek, a cukorbetegség, az elhízás, a magas vérnyomás, az egészségtelen táplálkozás és a dohányzás gyakorolja majd a legnagyobb hatást.

Az elemzésből kiderült: miközben a várható élettartam 2050-re globálisan 4,5 évvel nő, a jó egészségben eltöltött évek száma csak 2,6 évvel lesz hosszabb, a vizsgált időszakban 64,8 évről 67,4-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy miközben sokan tovább élnek majd, várhatóan az egészségi problémákkal töltött éveik száma is nő.

Emmanuela Gakidou, az IHME professzora kiemelte, hogy az egészséget fenyegető tényezők, egyebek között az elhízás, a légszennyezettség, a dohányzás okozta egészségkárosodás miatt globális egészségpolitikai lépésekre van szükség a népesség egészségi állapotának javítása érdekében.

MTI/A címlapfotó illusztráció (Shutterstock)