Már a Telex szerint is Orbán Viktor újraválasztásának kedvez a gazdasági hangulat

A tavaly nyár óta eltelt időszakban a bizalmi index javulása már pozitív hatással lehetett a kormánypárt támogatottságára.

2026. március 04., szerda 10:38

Vágólapra másolva!

A lakosság gazdasági helyzetértékelése alapjaiban határozza meg egy kormány újraválasztásának esélyeit. Alapjáraton a fogyasztói bizalom esése a hatalmon lévő párt népszerűségének eséséhez vezet, a gazdasági várakozások javulása pedig emeli a kormánypárt támogatottságát − írja a Telex/G7.

Mivel próbálta ezt eddig elérni a kormány?

Szeptemberben indult az Otthon Start Program;

októberben a háromgyerekes nők mentesültek a személyi jövedelemadó fizetése alól;

novemberben nyugdíjkiegészítés érkezett;

januártól kezdve a 40 év alatti, kétgyerekes nők is szja-mentességet;

a hónap végén a rendőrök és a katonák hathavi bérüknek megfelelő fegyverpénzt kaptak;

elérhetővé vált a köztisztviselők otthontámogatása;

februárban pedig utalták a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első negyedét.

Az intézkedések és a lakossági hangulat közti összefüggésekről és az ok-okozatiság irányáról persze csak spekulálhatunk, de az biztos, hogy a fogyasztói bizalmi index tavaly július óta 12 pontot emelkedett, és februárra kétéves csúcsra jutott.

A fogyasztói hangulat jelentős javulása látszik a Századvég Lakossági Konjunktúraindexe alapján is július és február között.

Emellett az összes – egymástól nagyon eltérő eredményeket közlő – közvélemény-kutató cég méréseit átlagolva a kormánypárt támogatottságának növekvő trendje is kirajzolódik tavaly szeptember óta a teljes népességre vonatkozóan. Ugyanez látszik július és január között a Telex – a legvalószínűbb listás eredményhez legközelebb álló adatokra vonatkozó – gyűjtése alapján.

Mindezek alapján feltételezhető, hogy

hosszabb távon, egészen konkrétan a tavaly nyár óta eltelt időszakban a bizalmi index javulása már pozitív hatással lehetett a kormánypárt támogatottságára.

Mind a Századvég, mind pedig a GKI indexei esetében az látszik, hogy a fogyasztói hangulat februárban már jobb volt, mint 2024 júniusában, az EP-választás idején, és mint 2022 áprilisában, az előző országos parlamenti választás idején. (Ugyanakkor a GKI bizalmi indexe magasabb volt a 2018-as és a 2014-es választások idején is.)

A fogyasztói bizalom és a pártverseny alakulása között ugyanakkor bonyolultabb összefüggések merülnek fel, ha a bizalmi index részmutatóit is megnézzük. Ebből az látszik, hogy

a háztartások elmúlt 12 hónapi saját pénzügyi helyzetének értékelése 3, a következő 12 hónapban a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó várakozás pedig 5 pontot emelkedett.

Ez hibahatáron belüli, illetve kismértékű javulás.

A Központi Statisztikai Hivatal nettó reálkereseti indexe 2022 és 2025 között mintegy 11 százalékponttal emelkedett, és idén is nőni fog. (Bár erre csak előrejelzések vannak, a medián reáljövedelem az Egyensúly Intézet szerint például 3 százalékkal fog nőni a versenyszférában, a jegybank pedig a transzferekkel együtt számolt reáljövedelem-emelkedésre 4,7 százalékos növekedést prognosztizált tavaly decemberben.)

A reálbérek változása és a mindenkori kormánypárt választási eredményei között általában nagyon erős a korreláció, bár ebben is lehetnek kivételek.

A kormány az áprilisi választásnak úgy fut neki, hogy – az előrejelzéseken alapuló 2026-os növekményt is figyelembe véve – kisebb reálbér-növekedés volt az előző négy évben, mint a 2022-es vagy a 2018-as választás előtt. A reálbér-növekedés hatása azonban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi alapon is más lehet ebben a ciklusban.

A reálbérek ugyanis most úgy nőttek, hogy közben a pénzügyi helyzetértékelés nem javult. Erre az lehet a magyarázat, hogy

a 2022 és 2023 közti inflációs sokk hatására a lakosság inkább spórolni kezdett fogyasztás helyett, amit az is felerősített, hogy még tavaly is jóval magasabbnak érzékelte az inflációt a valódinál.

Az emberek úgy élték meg, hogy a reálbér-növekmény inkább csak arra volt elég, hogy visszaépítsék a megtakarításaikat az inflációs sokk után, a saját pénzügyi helyzetük megítélését jobban javító kisebb-nagyobb költések viszont elmaradtak.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe és a kormánypárt támogatottsága, forrás: G7

Mi okozhatta akkor mégis a fogyasztói hangulatról árulkodó összetett mutatók javulását? A GKI ezzel kapcsolatban a G7-nek küldött válaszában a fogyasztói bizalmi index következő 12 hónapban várható saját pénzügyi helyzetre és általános hazai gazdasági helyzetre vonatkozó almutatóinak alakulását emelte ki.

Az első ugyanis 13, a második pedig 26 pontot emelkedett.

A gazdaságkutató intézet szerint ebből az szűrhető le, hogy hangulat javulása alapvetően azon alapszik, hogy a kormányzati intézkedésektől a lakosság a pénzügyi helyzete javulását várja. Ez azonban egyelőre nem saját tapasztalatokon, hanem a híreken alapul. „Másrészt a lakosság a saját helyzetének várható javulását inkább kikövetkezteti: »ha a pénzügyi keretek növekednek, talán nekünk is leesik valami ebből«” – írták.

Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője is

a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások radikális javulását

emelte ki az adatok közül. Ebből viszont szerinte elsősorban nem az a következtetés vonható le, hogy ennyit számítottak volna a kormány választás előtti intézkedései, hanem – ahogy ezt a saját méréseik is alátámasztják – inkább az, hogy a kormánypárti és az ellenzéki választók is a saját győzelmükre számítanak, és ez együttesen javítja a várakozásokat.

Fotó: MTI/Kaiser Ákos