Valamit egészen biztosan nem akarnak megmutatni az ukránok a Barátság kőolajvezeték állapotát illetően

Miközben áll a bál Kijevben és az ukránok egy nap alatt kétszer is bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét, addig az Index tudomására jutott, hogy nem csak a kijevi magyar ügyvivő volt az egyetlen diplomata, aki találkozott az ukrán politikai vezetéssel a napokban.

A magyar ügyvivő berendelését megelőzően ugyanis az Európai Unió kijevi delegációja nagyköveti értekezletet szervezett Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes jelenlétében, amely keddi megbeszélésen szintén szóba került a Barátság kőolajvezeték ügye. A találkozón Katarina Mathernova, az Európai Unió misszióvezetője részéről elhangzott, hogy az Európai Unió kijevi delegációja kész lemenni a kőolajvezetéket ért támadás helyszínére, hogy személyesen bizonyosodjon meg a vezeték és a segédberendezések állapotáról.

Az ukrán fél részére tett felajánlással maga az Európai Unió képviselete tudta volna igazolni a vezeték állapotát. Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes azonban azt közölte a megbeszélésen, hogy

A történet összecseng az előző napon, hétfőn tartott uniós külügyminiszteri ülésen elhangzottakkal, ahol Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter tette fel a kérdést az ukrán külügyminiszternek, hogy miért nem mennek magyar és szlovák szakértők Ukrajnába megvizsgálni a vezetéket, ha ellentmondás van a felek között. 

Az ülésről akkor Szijjártó Péter számolt be, aki elmondta, hogy az ukrán külügyminiszter válasza hosszú másodpercek ő-zése, csöndje volt, amelyet követően annyit mondott, „neki erről még egyeztetnie kell”. Szijjártó szerint ezzel gyakorlatilag bebizonyosodott, amit mind a szlovákok, mind a magyarok tudnak az ukrán rendszer-üzemeltetőtől, vagyis hogy a Barátság kőolajvezetéken semmilyen technikai, fizikai vagy műszaki akadálya nincsen a kőolajszállítás újraindításának.

Folyamatos támadások alatt az energetikai szektor

Látványosan eszkalálódik az energia körüli geopolitikai játszma Közép-Európában. Hétfőre virradóra nagyszabású ukrán légicsapások érték Oroszországot, amelyek következtében kigyulladt a Kalejkino olajszivattyú-állomás. Az a kulcsfontosságú létesítmény, amely a Barátság kőolajvezetéken érkező nyersanyag szállításának egyik központi csomópontja.

A tatárföldi állomáson keverik össze az orosz régiókból érkező kőolajat, mielőtt az exportpiacokra, illetve a vezetéken keresztül Közép-Európába jutna. A támadás így nem csupán egy ipari létesítményt érintett, hanem a térség energiaellátásának egyik érzékeny pontját is.

Mindeközben a politikai feszültség is fokozódik. Budapest kíméletlen válaszlépéseket helyezett kilátásba: leállította az Ukrajnába irányuló dízelexportot, amíg Kijev nem indítja újra a Barátság vezetéken Magyarország felé érkező kőolajszállítást. A kormány politikai zsarolásként értékeli az ukrán döntést, és az ellátásbiztonság érdekében részben stratégiai tartalékok felszabadításával, részben tengeri beszerzéssel készül kezelni a helyzetet. Ezzel párhuzamosan blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós támogatási csomagot, és hétfőn a 20. szankciós csomag elfogadását is.

Február 25-én pedig Orbán Viktor a Védelmi Tanács ülését követően jelentette ki, hogy a magyar kormány megerősíti az ország kritikus energetikai infrastruktúrájának védelmét az ukrán olajblokád miatt. A miniszterelnök szerint politikai nyomásgyakorlásról van szó, amely veszélyeztetheti Magyarország energiarendszerének működését. Az intézkedésről szóló rendelet megjelent a Magyar Közlönyben, a végrehajtásáért felelős testület élére Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter került.

Az ukrán elnök szerint ez nem ilyen egyszerű

Az Index megírta, hogy az EU-s tagállamok bírálták Orbán Viktort, amiért megváltoztatta álláspontját, miután egy orosz drón megrongálta a Barátság kőolajvezetéket. A miniszterelnök szerint Ukrajna lassan halad a javításokkal, ezért Magyarország leállította az Ukrajnába irányuló dízelexportot. Kijev és magas rangú uniós tisztviselők azonban ezt tagadták, mondván, a károk mértéke teszi nehézzé a vezeték újbóli üzembe helyezését.

Volodimir Zelenszkij szerdán arról beszélt, hogy a Barátság kőolajvezeték javítási munkálatai nem olyan gyorsak, mint azt a magyar kormánynál gondolják. Továbbá kijelentette, az orosz csapások következtében megsemmisült az odesszai kikötőt a Barátsággal összekötő csővezeték.

Csütörtökön pedig kiderült:

A nyitókép illusztráció: MTI