
Kocsis Máté: inkább jogtiprók, mint jogvédők

Ukrajna ismét csapást mért a Barátság kőolajvezetékre. Az incidens ugyan megrongálta a hazai energiaellátás szempontjából stratégiai fontosságú vezetéket, ám a magyarországi ellátás nem került veszélybe - fejtette ki a Mandiner.
A kőolajvezeték elleni támadások 2025-ben jelentősen megszaporodtak, ez immár az ötödik csapás volt a létesítmények ellen.
Szijjártó Péter nem kímélte Kijevet
Felszólítjuk Ukrajnát, hogy szüntesse be Magyarország energiabiztonságának támadását, különös tekintettel arra, hogy az ukrán energiaimport egy jelentős része hazánkból érkezik jelenleg
– közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben, miután az orosz energiaügyi miniszterhelyettes tájékoztatta a Barátság kőolajvezetéket ért támadásokról. Figyelmeztetett:
jelenleg az ukrán villamosenergia-import 51 százaléka és a földgázimport 58 százaléka érkezik Magyarországról, ahogy a különböző kőolajtermékek importjának egy jelentős része is.

A Barátságot érő támadássorozat azért is meglepő, mert a friss adatok szerint Ukrajna energiaimportja éves szinten 150 százalékkal nőtt.
Ukrajna az orosz támadások miatt novemberben 415 megawattórára növelte áramimportját, főként Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból és Moldovából.
Az Európai Bizottság ezúttal sem szólította fel Kijevet, hogy állítsa le a támadásokat. Kiderült ugyanakkor, hogy Magyar Péterért jobban aggódnak Brüsszelben: eurómilliók érkeznek a Tisza Párt holdudvarába.
Egyre több jel utal arra, hogy a Magyar Péter körüli háttérháló nem hazai forrásokra támaszkodik. A Tisza Párt környezetében olyan szereplők bukkannak fel, akik több millió eurós brüsszeli támogatásokból működő projekteket vezetnek, és döntő szereplői a külföldről finanszírozott politikai infrastruktúrának.
A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2025-ben Magyarország először vált nettó befizetővé az Európai Unióban: tíz hónap alatt 609 milliárd forintot fizetett be, miközben csak 589 milliárdot kapott vissza támogatásként. Ennek oka az Európai Bizottság által jogállamisági feltételekhez kötött, mintegy 20 milliárd eurós forrásbefagyasztás, amelyet Ursula von der Leyen bizottsági elnök nyíltan Magyarország migrációs és LGBTQ+ politikájával indokolt.
A valódi cél ugyanakkor Orbán Viktor megbuktatása lehet,
mivel a 2026-os választási kampánynak az egyik központi eleme a befagyasztott uniós források hazahozatala.
Nyitókép: Ursula von der Leyen X-oldala

Kocsis Máté: inkább jogtiprók, mint jogvédők

Szervezetten támadták a romák Lázár Jánost

Országjárásra indul Orbán Viktor és csapata

Csercsa Balázs: Azt látom, hogy a Tisza Párt kihasználja az őket támogató, hazaszerető embereket

Mohácsy István: nem fogunk meghalni Zelenszkij Ukrajnájáért

Újabb tiszás beszélt a rezsicsökkentés eltörléséről

Kitálalt a Tisza Pártból kiugrott szakértő: a Tisza valódi céljait titkolja a párt

Orbán Viktor: az áprilisi parlamenti választás egyik tétje, hogy marad-e a rezsicsökkentés

Orbán Anita és Bajnai Gordon: Dicsőség Ukrajnának

Menczer: Az igazság annyira zavarja a tiszásokat, hogy éjjel is támadják

Orbán Viktor: százezerszámra kerültek volna fizetésképtelen helyzetbe a családok, ha nincs rezsicsökkentés

A csütörtöki Lázárinfón csúnyán lebukott a Tisza!