Továbbra is a magyar családok fizetik Európa legalacsonyabb energiaárait

A háború és a brüsszeli szankciók tavaly drasztikus áremelkedéshez vezettek a nemzetközi energiapiacon. Magyarország energiaszámlája 2021-ről 2022-re mintegy 4000 milliárd forinttal nőtt. A kormány a robbanásszerű költségnövekedés dacára az átlagfogyasztásig érvényben tartotta a rezsicsökkentett árakat.

Az Eurostat ma közzétett adatsora szerint az átlagos energiaárakat vizsgálva változatlanul a magyar családok helyzete a legkedvezőbb Európában. A gáz 2023 első felében Magyarországon volt a legolcsóbb a lakossági fogyasztók számára, áramárban hazánk Bulgária mögött minimális különbséggel második. A ranglista túlsó végén elhelyezkedő holland háztartások a gázért hétszer, az áramért négyszer többet fizettek.

Az uniós átlagár a hazaihoz képest villamos energiában két és félszer, földgázban három és félszer volt magasabb. Az idei első hat hónapra a legdrasztikusabb, 953 százalékos árnövekedést Hollandiában mutatták ki, ahol lényegében tízszeresére drágult a villamos energia. Gázáremelkedésben Lettország, Románia és Ausztria az éllovasok, mindhárom tagállamban több mint kétszeresére nőtt a tarifa.

A kormány a rezsivédelem fenntartásával mérsékli a magyar családok terheit. Az idei első három negyedévben 1105 milliárd forint rezsitámogatást nyújtott, az utolsó három hónapban pedig további mintegy 255 milliárd forinttal fedezi a földgáz és távhőszolgáltatások kapcsolódó kiadásait. A Rezsivédelmi Alap a 2024-es költségvetésben 1340 milliárd forintos keretösszeggel garantálja a hazai fogyasztók csökkentett árait jövőre is. A 2010 előtti baloldali kormányok ezzel szemben kétszeresére emelték az áram, és háromszorosára a gáz árát,a baloldal pártjai kezdettől támadják a rezsicsökkentést. 

A címlapfotó illusztráció: Shutterstock