Mutatjuk mire képes a háború egy modern városban + videók

2024 tavaszán Oroszország új taktikához folyamodott. A célpontok a legnagyobb és legerősebb ukrán energetikai létesítmények voltak, a csapások pedig mind célzottabbá váltak. Támadás érte március 22-én Ukrajna második legnagyobb városát is. A harkivi hőerőmű megsemmisült, és ezzel a város elveszítette hő- és villamosenergia-termelési kapacitásának nagy részét. Ennek következtében lakónegyedek maradtak fűtés és áram nélkül - részletezte a Magyar Nemzet.

Az RBC-Ukraine akkori beszámolója szerint Harkiv „szinte teljesen” áram nélkül maradt a hatalmas orosz támadás után. Leállt a metró, nem működtek a jelzőlámpák, és a vízellátás csak időszakosan volt elérhető. A lap részletesen ismertette a helyzetet. Az Ukrenergo vezetője akkor úgy fogalmazott: az infrastruktúrát ilyen támadás még nem érte a háború kezdete óta. Elmondása szerint a csapások hő- és vízerőműveket, illetve nagyobb alállomásokat értek.

– mondta.

Rakétacsapások hajnalban

Harkivban hajnali fél ötkor hallatszottak az első robbanások, amelyek az infrastruktúrát érintették, és azonnali áramkimaradásokat okoztak. Reggelig legalább 15 robbanásról érkezett hír.

Megbénult a nagyváros közlekedése

A bombázás következtében a vasúti hálózat is megrongálódott – tartalék rendszereket kapcsoltak be, a vonatokat dízelmozdonyok húzták. 

A metró a támadás után nem közlekedett, a föld alatti állomások csak óvóhelyként szolgáltak. 

Az áramszünet miatt a város jelzőlámpái sem működtek, rendőrök irányították a forgalmat.

A vízellátást csökkentett nyomáson, ütemterv szerint biztosították. 

A NetBlocks jelentése szerint a régióban és a környező területeken telekommunikációs zavarok léptek fel, sok helyen az internet-hozzáférés is akadozott vagy teljesen megszűnt.

A lakosok hiába tárcsázták a segélyhívót, a mentőszolgálatokat sem lehetett elérni. 

Az áramszünet miatt a légiriadó is a telefonokon szólalt meg, a városban járőröző mentők és rendőrök hangszórókon figyelmeztették az embereket. 

Az emberek a támadás után víz, fűtés és áram nélkül próbáltak túlélni.

A Kyiv Independent korabeli beszámolója szerint a támadások kulcsfontosságú energetikai létesítményeket semmisítettek meg. Ihor Terekhov március 24-én a nemzeti televíziónak azt mondta: 

Március 22-én Oroszország több mint 150 rakétát és drónt indított ukrán városok és kritikus infrastruktúrák ellen. A hőerőmű leállt, és ezzel a város elveszítette hő- és villamosenergia-termelési kapacitásának nagy részét. 

A csapás megrongálta Ukrajna legnagyobb vízerőművét, a Dnyiprói Vízerőművet is. 

A Naftogaz vezérigazgatója arról számolt be, hogy egy földalatti gáztározóban is károk keletkeztek. A városban vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be.

A lassan négy éve tartó háború során az orosz támadások súlyosan megrongálták a lakossági földgázellátást, így sokan elektromos fűtésre kényszerültek átállni. Rendszeresen érkeznek beszámolók arról, hogy áramszünet sújt kiterjedt, nagy ukrán régiókat, vagyis sokan már árammal se tudják fűteni otthonaikat a farkasordító hideg éjszakákon. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt viszont ez nem érdekli, és nem hajlandó megállapodást kötni Oroszországgal.

Harkivban egy egész utca megsemmisült

Nehéz éjszakájuk volt a harkiviaknak – írta Telegram-csatornáján Ihor Terehov polgármester 2024. február 10-én. Beszámolt róla, hogy egy orosz támadásban tizenöt lakóépület semmisült meg a kelet-ukrajnai nagyvárosban, miután egy drón egy benzinkútba csapódott. 

– számol be róla a Liga.net ukrán hírportál. Az egyik lakóházban egy egész család halt meg, a szülőkön kívül egy négy- és egy hétéves gyermek, valamint egy csecsemő – idézi Szergej Bolvinovot, a Harkiv megyei rendőrség nyomozati osztályának vezetőjét a lap.

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a milliós nagyváros szinte teljesen megbénuljon.