A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácskozását követően tudatta, hogy abban nincsen vita, hogy Európának meg kell erősítenie a védelmi képességeit, és Magyarország ezen a téren kifejezetten jól áll, immár harmadik éve fordítja katonai kiadásokra a bruttó hazai terméke (GDP) több mint két százalékát, ráadásul ezen összegnek több mint negyven százalékát modernizációra, eszközbeszerzésekre költi.
Rámutatott, hogy a harminckét tagállamnak mindössze kétharmada lépi át a két százalékot, hét ország ezt a szintet sem éri el, négy pedig éppen ennyit teljesít.
"Tehát itt még sok munka van hátra, hogyha az európai védelmi képességek fejlesztését fontos célnak tekintjük, márpedig annak tekintjük" - jelentette ki.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szövetségesek nagy része az Európai Unió felfegyverzését "a jelenlegi háborús kontextusban értelmezi, a háború meghosszabbításának stratégiájába illeszti be". "Nem fogadjuk el azt az álláspontot sem, hogy Európa védelme Ukrajna védelmét jelentené. Az Európai Unió védelmi képességeinek növelése az Európai Unió védelmi képességeinek növelését jelenti, s nem egy nem NATO- és nem EU-tagország védelmi képességeibe történő beruházást" - mondta.
Leszögezte, hogy Ukrajna nem Európát védi, hanem saját magát, Ukrajna áll háborúban, egyetlen EU- vagy NATO-tag sincs támadás alatt. "Beállítani Ukrajnát az első európai védővonalként, egyszerűen hamis állítás. Ukrajna magát védi, és ezt hősiesen teszi, ezért jár a nagyrabecsülés, de ez nem ad alapot ahhoz, hogy az ukrán védekezést Európa megvédéseként próbáljuk láttatni" - fogalmazott.
