Szijjártó: az európai védelmi képességek javítása nem jelentheti Ukrajna bújtatott támogatását

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácskozását követően tudatta, hogy abban nincsen vita, hogy Európának meg kell erősítenie a védelmi képességeit, és Magyarország ezen a téren kifejezetten jól áll, immár harmadik éve fordítja katonai kiadásokra a bruttó hazai terméke (GDP) több mint két százalékát, ráadásul ezen összegnek több mint negyven százalékát modernizációra, eszközbeszerzésekre költi.

Rámutatott, hogy a harminckét tagállamnak mindössze kétharmada lépi át a két százalékot, hét ország ezt a szintet sem éri el, négy pedig éppen ennyit teljesít.

"Tehát itt még sok munka van hátra, hogyha az európai védelmi képességek fejlesztését fontos célnak tekintjük, márpedig annak tekintjük" - jelentette ki.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szövetségesek nagy része az Európai Unió felfegyverzését "a jelenlegi háborús kontextusban értelmezi, a háború meghosszabbításának stratégiájába illeszti be". "Nem fogadjuk el azt az álláspontot sem, hogy Európa védelme Ukrajna védelmét jelentené. Az Európai Unió védelmi képességeinek növelése az Európai Unió védelmi képességeinek növelését jelenti, s nem egy nem NATO- és nem EU-tagország védelmi képességeibe történő beruházást" - mondta.

Leszögezte, hogy Ukrajna nem Európát védi, hanem saját magát, Ukrajna áll háborúban, egyetlen EU- vagy NATO-tag sincs támadás alatt. "Beállítani Ukrajnát az első európai védővonalként, egyszerűen hamis állítás. Ukrajna magát védi, és ezt hősiesen teszi, ezért jár a nagyrabecsülés, de ez nem ad alapot ahhoz, hogy az ukrán védekezést Európa megvédéseként próbáljuk láttatni" - fogalmazott.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy az európai védelem megerősítésének stratégiája nem jelentheti az Ukrajnának szánt fegyverszállítások és pénzügyi támogatások bújtatott növelését, mégpedig leginkább azért, mert ez a háború meghosszabbításával járna.

Arra is kitért, hogy az európai védelmi képességek hatékony fejlesztése akkor képzelhető el, ha közben békét is sikerül teremteni, hiszen az erre fordítandó 800 milliárd eurót valahogyan ki is kell majd fizetni, ami a kontinens jelenlegi gazdasági teljesítménye mellett nem megoldható, a helyzet pedig az ukrajnai háború lezárásával javulhat érdemben egyedül.

Úgy vélekedett, hogy a béke elérése érdekében az európai államoknak mindössze annyi lenne a dolguk, hogy támogatják Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit, aki most szakítani kíván az utóbbi három év kudarcos politikájával.

"Ehhez képest megy a hisztériakeltés és megy az ellenségképgyártás. Tehát mintha egy ilyen hisztérikus mókuskerékből nem tudna kikavarodni az Európai Unió, pedig most erre óriási lehetőség van" - emelte ki.

A miniszter végezetül aggasztónak és riasztónak nevezte azt, hogy bizonyos NATO-tagok folyamatosan mondják fel a különböző aljas, pusztító fegyverek bevetésének korlátozására vonatkozó szerződéseket.

"Azok után, hogy Litvánia bejelentette a kilépését a kazettás lőszerek betiltásáról szóló egyezményből, a három balti ország, Lengyelország és Finnország bejelentette kilépését a gyalogsági aknák betiltásáról szóló egyezményből" - emlékeztetett.

"És ezt nagyon aggasztónak és nagyon riasztónak tartjuk. Szerintünk az ilyen aljas, pusztító fegyvereket, ezek használatát a jövőben is korlátozni kell" - fűzte hozzá.

MTI