Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szervezésében az elmúlt hetekben több demonstráció zajlott Budapesten a gyülekezési törvény módosítása kapcsán, melynek során a tüntetők – teljes szélességében – hidakat zártak le. Annak ellenére, hogy az említett akciók megbénították a főváros közlekedését és érezhetően korlátozták a lakosság mobilitását, április 8-án újabb demonstrációra készülnek a Pride-párti tüntetők. Március 18-án döntött az Országgyűlés a jogszabály módosításáról, melynek értelmében a jövőben csak olyan gyűlés tartható meg, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára. A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta, hogy a magyarok hogyan vélekednek a budapesti hidak – a közlekedés megbénulásához vezető – elfoglalásáról, a szexuális propagandáról, illetve a Pride-felvonulásról.
A baloldal támogatja a Pride-ot, a lakosság nem kér belőle
Az elmúlt hetekben több baloldali politikus is felszólalt a gyülekezési törvény gyermekvédelmi célú módosítása ellen. Hadházy Ákos úgy vélte, hogy addig nem szabad abbahagyni a tiltakozást, amíg nem vonják vissza a szóban forgó törvénymódosítást, egyúttal április 8-ára 24 órás tüntetést hirdetett. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szerint „szivárványos színekbe kellene öltöztetni Budapestet”, míg Varju László kihangsúlyozta, hogy a Demokratikus Koalíció nem fogadja el a Pride betiltását. A Századvég kutatásából kiderül, hogy a Pride felvonulás és a szexuális propaganda megítélésében szakadék tátong a baloldali politikusok álláspontja és a lakosság többségének véleménye között. A felmérés rámutat, hogy a magyarok 61 százaléka negatívan vélekedik a Pride-ról, ezzel szemben 31 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg róla.