A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszöntőjében rámutatott: az elmúlt években olyan programokat kínáltak elsősorban a fiatalok számára, amelyek élményszinten erősítették meg a résztvevőkben a magyarságot.
A kárpát-medencei magyarok számára nem olyan átütő érzés az, hogy magyarok, mint azoknak a diaszpórában élőknek, akik csak otthon, legfeljebb a templomban beszélnek magyarul és el sem tudják képzelni, hogy elmennek egy országba, ahol mindenki a szüleik, nagyszüleik nyelvét beszéli. Ez utóbbi élmény alapvetően tudja megváltoztatni ezeknek a fiataloknak az életét - mondta, megköszönve a Rákóczi Szövetségnek, hogy ilyen élményeket nyújt.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Ausztráliából, Brazíliából, Kolumbiából, Argentínából, az Egyesült Államokból, Kanadából, Macedóniából, a Felvidékről, a Vajdaságból és Erdélyből is érkeztek fiatalok a táborba. A helyszínválasztást és a tábor nevét is jelképesnek nevezte, utóbbival kapcsolatban azt mondta: Rákóczi neve ma is megszólítja a fiatalokat, gyerekeket és időseket egyaránt.
Felidézte: amikor 1989-ben létrejött a Rákóczi Szövetség, az elsődleges célja a felvidéki fiatalok segítése, identitásuk megerősítése volt és az, hogy segítsék a 1980-as években Magyarországra került fiatalok integrálását a társadalomba. Azóta a szövetség feladatrendszere jelentősen kibővült, a legfontosabb nemzetpolitikai szövetséggé vált és a civil szervezet már nem csak a felvidéki fiatalokat célozza, hanem a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő fiatalokat fogja össze. A Rákóczi-táborban évről évre több százan, ezren tudnak találkozni a magyar fiatalok - mutatott rá az államtitkár, hozzátéve: a táborozók megismerkedhetnek Magyarország és a Kárpát-medence történelmével, kultúrájával, gasztronómiájával.
Magyarország maradjon a béke szigete! – hangsúlyozta a miniszterelnök.
