Orbán Viktor: Elég erősek vagyunk, hogy kimaradjunk a háborúból

Magyarország ki fog maradni az orosz-ukrán háborúból és az érdekeit sértő szankciókat továbbra is sikeresen meg fogja vétózni - jelentette ki a miniszterelnök szerdán Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján.

A gazdaságon van a 2022 és 2026 között működő kormány fókusza - jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: bár nem szoktak menet közben kormányt átalakítani, a 2022-es májusi kormányalakítás után nagyon rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kabinet szerkezetéhez.

Erre azért volt szükség - hangsúlyozta - mert nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat, és az energia kérdése a gazdasági sikeresség kulcskérdésévé, sőt az ország finanszírozhatóságának is kulcskérdésévé vált.

Ilyen körülmények között szükség volt egy önálló energiaminisztériumra - mondta, hozzátéve: jól látható az azóta meghozott kormányzati döntések minőségének javulásában az, hogy Lantos Csaba miniszter ezt a tárcát nemcsak hogy megkapta, hanem kézben is tartja.

Felhívta a figyelmet arra: Magyarországon a 2022-es, a 2018-as és a 2014-es választás évében is - szembe menve az általános európai tendenciával - csökkent az államadósság és a költségvetési hiány.

Ezért alapvetően a pénzügyminisztert illeti elismerés - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ezért "balgaság, butaság, politikai rosszindulat" azt állítani, hogy a 2022-es évet a kormány a választási szempontok alá rendelte volna.

A kormány nem kíván változtatni az erőteljes piaci és magántőke iránti elkötelezettségén - jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: bár meg kell indítani időnként finanszírozási formákat, de nem azért, mert ezzel a kormány ki akarja váltani vagy ki akarja szorítani a piaci finanszírozást, mert ez nem lehetséges.

Orbán Viktor hangsúlyozta: piaci finanszírozás nélkül Magyarország nem fogja tudni elérni a kitűzött célokat. Piaci finanszírozás akkor van, ha a vállalkozók számára kitermelhető mértékű kamat mellett lehet hitelhez jutni, de ez ma nem áll rendelkezésre - hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: csak azért avatkozik be a kormány és csak addig, amíg a piaci finanszírozás nem áll teljesen helyre, és megpróbálja a hiányzó összegeket, valamint az elérhető kamatszinteket állami beavatkozás segítségével pótolni. De ez egy válságkezelés és nem irányváltás a kormány részéről - szögezte le.

A miniszterelnök az orosz-európai gazdasági kapcsolatok újraépítését Parragh Lászlóhoz hasonlóan kívánatosnak látja, abban azonban nem osztja az álláspontját, hogy ez be is fog következni.

Látni ugyanis, hogy Európa hatalomszerkezetének újraszerkesztése zajlik, ezért nem egyszerűen gazdaságpolitikai megfontolások döntik majd el, hogy lesz-e újjáépülés az orosz-európai kapcsolatokban, hanem az, hogy ez az átszerkesztési kísérlet milyen mértékben lesz sikeres - jelentette ki Orbán Viktor.


Rámutatott: korábban Európa hatalmi szerkezete úgy nézett ki, hogy Oroszország olcsó energiát és nyersanyagot biztosított, Európa pedig fejlett modern technológiát. Most az első lépéssel leválasztották az európai gazdaságot az oroszról, és energiaoldalon az egyik függést "lassacskán, de biztosan" felváltja egy másik irányú.

És ha az az amerikai kísérlet, hogy az európai gazdaságot még a kínairól is "levágják", akkor az Németországnak is gazdasági megpróbáltatást jelent - tette hozzá.
Ezért a magyar külpolitikának és gazdaságpolitikának el kell gondolkodni azon, hogy milyen kapcsolatrendszert tud létrehozni és fenntartani Oroszországgal a következő 10-15 évben - mondta.

Orbán Viktor kifejtette: Magyarországnak a következő 1-2 évben szüksége lesz 500 ezer új munkavállalóra, és e tekintetben a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt.

Azt mondta: a közmunkások nem tartalék, ott arról van szó, hogy segély helyett munkát adnak az embereknek, akik így kellő megbecsülés mellett képesek magukat és a családjukat eltartani.

Van azonban földrajzi tartalék, nem véletlen, hogy a nagy iparfejlesztési beruházásokat illetően Kelet-Magyarországra összpontosítanak. "Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza egy év múlva, Miskolc nehezebb eset" - sorolta, hozzátéve: "fölkészül Békés vármegye", ott még vannak tartalékok.

Másrészt, ha kihasználják a mostani együttműködésre épülő európai uniós politikai hangulatot, amely előnyben részesíti a regionális együttműködést és segít a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartásban, különösen a gazdasági kapcsolatok kiépítésében, mozgósíthatják az ottani munkaerő-tartalékokat - tette hozzá.

Elmondta: "ezek után jöhetnek a vendégmunkások", de azt nem tudják megengedni, hogy azért, mert bizonyos vendégmunkások egyes gazdasági munkaadók szerint jobb munkaerőt képviselnek, mint a magyarországi tartalék, inkább őket hozzák be.

"Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyarokéi", és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia, "csak utána jöhet mindenki más" - jelentette ki.

Úgy fogalmazott, el kell kerülni azt a nyugat-európai csapdát, hogy vendégmunkások azért jönnek, mert a helyiek bizonyos fajta munkákat már nem hajlandók elvégezni.

Hangsúlyozta: "ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak", hogy csak "kényelmi okokból hozunk be idegen munkaerőt, akikből aztán ki tudja, hogy mennyi ragad itt". Ha egy munka kényelmetlen, nehéz, akkor többet kell érte fizetni, de "nem adhatunk a külföldieknek előnyt a magyarokkal szemben" - jelentette ki.

Megjegyezte: a vendégmunkások pedig határozott ideig maradhatnak csak, és szükség esetén megszakítható jogviszonnyal.

A kormány az adószintet alacsonyan fogja tartani - mondta a miniszterelnök, aki Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját idézte, miszerint nem új adókat kell kivetni, hanem a már kivetetteket kell beszedni. Megjegyezte: ez csak részben ért célt, hiszen a bankadót kivetették, de összességében ez az irány mégiscsak igaz.

A globális minimumadó ügyében Orbán Viktor azt ígérte: ennek a többletterhe mind "a külföldiek nyakán lesz, és nem a magyarokén". Arra hivatkozott: Magyarországnak "papírja van arról" az Európai Uniótól, hogy a helyi iparűzési adót beszámíthatja. Ez a nagy magyar cégeket szinte kivétel nélkül meg is védi, így számukra a globális minimumadó bevezetése nem jelent többlet adóterhet - mondta.

A felsőoktatással kapcsolatban arról beszélt, hogy az egyetemek összekötése a tényleges gazdasági működéssel továbbra is kulcskérdés, mindegy, hogy az Európai Unió hogyan "piszkoskodik" például az Erasmus vagy a Horizont programmal.

Az EU nem a kormánytól, hanem a magyar egyetemektől veszi most el a versenyelőnyt, amely abból fakad, hogy az átszervezett módon működtetett egyetemek közvetlenül be vannak kötve az államtitkárokon és a minisztereken keresztül a kormányzati döntéshozatalba - fejtette ki.

"Ez nem a kormánynak fontos vagy azoknak a személyeknek, akik ott ülnek, hanem az egyetemeknek. Ilyen közvetlen bekötés a legnagyobb versenyelőny, amivel a nyugatiakhoz képest rendelkeztünk" - hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy ez a magyar gazdaság és a magyar egyetemek versenyképességével szembeni döntés, amelybe nem szabad beletörődni.

Jelezte: lehet, hogy a kuratóriumokat meg kellett változtatni, de azt az előnyt, hogy a magyar egyetemek a gazdaságfejlesztés szerves részét alkotják, nem szabad feladni.

Elmondta: bár úgy hiszi, meg tudnak állapodni az EU-val, ha ez mégsem sikerül, akkor ezeket az oktatási programokat legfeljebb magyar költségvetésből fogják finanszírozni. Hozzátette: ha az EU nem adja oda az egyetemeknek a pénzt, akkor kutatási pénzeknél az uniós szint fölött fognak kapni a magyar költségvetésből, hogy a saját nemzetközi kutatási kapcsolatrendszerüket ki tudják építeni.

A következő két év Lantos Csaba energiaügyi miniszter által vezérelt politikája az lesz, hogy az energiakapacitásokat létre kell hozni - mondta. Orbán Viktor kijelentette: Magyarországon olyan iparpolitika van, amely a befektetésekre beruházásokra és az iparra helyezi a hangsúlyt, ezek pedig energiaintenzívek.

Gázerőműveket fogunk építeni azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat - emelte ki a kormányfő. Hozzátette: erről a döntések meg is születtek már, és az EU ezeket nem tiltja, mert a kialakult helyzetben a gáz nem minősül "ellenségnek".

Energiát importálni vagy termelni lehet, és Magyarország nem tud máshonnan energiát termelni, mint gázból. Az alternatívak közül "csináljuk" a napot, talán szél is lesz, meg van valamennyi geotermia, amit talán eljuttatunk arra a szintre, hogy az nemzetgazdaságilag is értelmezhető mennyiségű energiát adjon le, de itt még nem tartunk - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor kiemelte: a következő időszakban azt a képességet kell kihasználni, hogy aránylag gyorsan tudunk építeni gázerőműveket. Hogy az állam építi majd, vagy magántőke bevonásával történik, majd eldől, de meg kell építeni két-három nagy teljesítményű erőművet, hogy el tudják látni az ipari fejlesztéseket energiával.

Ha az unió erre ad pénzt - kéne, hogy adjon - akkor az uniós pénzt használja fel Magyarország, ha nem ad, akkor másfajta pénzeket, mert erre a célra a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők - emelte ki.

A másik problémának a megnövekedő államadósság kamatterhét nevezte a kormányfő. Azt mondta: 2010 után Matolcsy György stratégiájának köszönhetően finanszírozási forrásokhoz jutott a magyar gazdaság egy kamatteher-könnyítésnek köszönhetően, most azonban ellenkező a helyzet, mert a magas európai infláció miatt mindenhol magasak a kamatok. Ezért a korábbi, olcsóbb kamatú hiteleket most magasabb kamatúakkal kell megújítani.

Orbán Viktor hozzátette: közvetlen veszély egyelőre nincsen, mert a korábban felvett hitelek, amelyek lejárnak, csak kis arányban vannak jelen 2023-ban és 2024-ben, majd csak később jelentenek jelentősebb terhet, amikor reményei szerint a kamatok normalizálódnak.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az elmúlt években nem voltak nagy gazdaságpolitikai dilemmák, lényegében a magyar gazdaság a gazdaságpolitika irányairól szóló viták nélkül fejlődött. Ez jól mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika milyen stabil volt - tette hozzá.

Azt mondta: most egy új helyzet van, "most van gazdaságpolitikai vita például a jegybank és a kormány között". De ez nem abnormális, ez csak ahhoz képest váratlan, hogy az elmúlt 7-8 évben ilyen nem volt - vélekedett.

Úgy látja, az elmúlt négy évben a gazdaság bizonyos elemei hirtelen megváltoztak, és ilyenkor mindig előjönnek a viták, de "ettől nem megijedni kell, hanem intellektuálisan jól kell földolgozni, keretek között kell tartani".

Kifejtette: a jegybank elképzelése szerint az inflációt úgy kell kezelni, hogy a gazdaságban lévő pénz mennyiségét jelentősen szűkíteni kell. Azonban ha az infláció alapvetően a nemzetközi energiaárak megnövekedésének és a szankciós politikának a következménye, akkor nem biztos, hogy ilyen mennyiségben és ilyen ütemben kell szűkíteni a gazdaság rendelkezésére álló pénzmennyiséget - mondta.

Hangsúlyozta: az az összehangoltsága a magyar gazdaságpolitikának, amely az eddigi sikereknek fontos eleme volt, megmarad a következő időszakban is.


A kormányfő kiemelte: ha az inflációval szembeni kormányzati politika sikeres lesz - és ennek az első jeleit már a februári számokban látni -, és a következő hónapokban csökkenni fog az infláció, mert a kormányzati intézkedések meghozzák az eredményüket, akkor könnyebb lesz összehangolni az infláció kezelésére kigondolt jegybanki eszközöket a kormányzati eszközökkel.

Elmondta: azt el kell fogadni, hogy a gazdaságpolitikáról szóló viták olyan pódiumot jelentenek, "ahol az egyébként intellektuálisan erős, színes egyéniségek föllépési lehetőséget látnak". Ez alól "én sem vagyok kivétel" - mondta, hozzátéve: "ez mindannyiunkra jellemző, hiszen emberből vagyunk, és a politika világában mozgunk".

Orbán Viktor a járműipart, az akkumulátorgyárakat illetően kitért rá: minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy élhető környezetben élhesse az életét, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy a lehető legszigorúbb környezetvédelmi szabályok mellett valósuljon meg minden beruházás Magyarországon.

Magyarország továbbra is a legszigorúbb biztonsági előírásokat alkalmazza minden ipari beruházás esetén, szigorúbbakat, mint a hasonló német gyárakban - jelentette ki.

Megjegyezte: Magyarországon körülbelül 300 ezer család kenyerét keresik meg a családfenntartók járműiparhoz köthető üzemekben.

Kifejtette: ezen a területen technológiaváltás történik, és ha 2035 után már csak elektromos meghajtású autókat lehet gyártani Európában, és nem Magyarországon gyártják az elektromos meghajtáshoz szükséges járműelemeket, akkor máshol fogják legyártani őket, a hagyományos autógyáraink pedig lassan bezárnak.

Kiemelte: meg kell tartani a magyar járműipart Magyarországon, és a szükséges gyártási technológiákat, gyárakat Magyarországon kell létrehozni.
A kormányfő hangsúlyozta: jelen pillanatban a magyar gazdaságtörténet négy legnagyobb beruházása zajlik egyszerre, közülük kettő a keleti országrészben.

Ezek fantasztikus, történelmi léptékű iparfejlesztési eredmények, amelyek néhány éven belül meg fogják hozni az eredményüket Magyarország keleti nagyvárosaiban - fogalmazott.
Magyarország ki fog maradni az orosz-ukrán háborúból és az érdekeit sértő szankciókat továbbra is sikeresen meg fogja vétózni - jelentette ki a miniszterelnök.

"Nagy nyomás lesz, préselni fognak bennünket, de elég erősek vagyunk - miután nem koalíciós kormányunk van - hogy kimaradjunk a háborúból" - mondta Orbán Viktor.

A kormányfő azt ígérte: az orosz energiaellátást fenn fogják tartani, a rezsicsökkentett árakat képesek lesznek finanszírozni, valamint 4,7 milliónyi munkahelyet is képesek lesznek megvédeni, sőt növelni.

Hozzátette: a kis- és középvállalkozásokat akkor is támogatni tudják majd speciális programokkal, ha a jegybanki alapkamat magasan marad, valamint a beruházások ösztönzését is elvégzik, az ahhoz szükséges energiakapacitásokat pedig kiépítik.

Közölte azt is: a kormány fenntartja az exportorientált növekedést, közben pedig le fogja törni az inflációt.

Van "szufla" a magyar gazdaságban, van magyar vállalkozói kedv - fogalmazott Orbán Viktor, aki bejelentette: szerdán a kormánynak döntenie kellett arról, hogy 30 milliárd forinttal megemelni az Eximbank tőkéjét, hogy ebből a Nagy Márton vezette gazdasági tárca újabb, körülbelül 300 milliárd forintot tudjon "betolni" gazdaságfejlesztési célok érdekében.

Hangsúlyozta, olyan termelési kapacitásnövekedések vannak Magyarországon, amelyek azt mutatják, hogy a fundamentumok erősek.

Ismertette: 2022-ben a magyar autóipar először ütötte át a 10 ezermilliárd forintos plafont, elérve a 12 ezermilliárd forintot, és az elektronikai szektor is először került 10 ezermilliárd forint fölé. Az élelmiszeripar tavaly jutott először 6 ezermilliárd forintnál magasabb termelési érték fölé, a fémipar először érte el a 4 ezermilliárdos értéket, a gyógyszeripar pedig ezermilliárd forintos csúcsot állított be - sorolta.

A beruházások kapcsán arra is kitért: Magyarország a versenytársaihoz képest a legkisebb - 18 százalékos - támogatásintenzitással szerezi meg a beruházásokat. Egy forint beruházási támogatással 22 forint többlet árbevételt értünk el és 5 forint többlet hozzáadott értéket, 1 forint támogatás 2,5 forint adóbevételt generált - sorolta.

Arra is felhívta a figyelmet: a támogatás intenzitása a magyar cégek esetében másfélszerese - 24,4 százalék - a külföldiekének (17 százalék).

Megjegyezte: csak a "gazdaságot soha nem látott baloldaliak fejében" van úgy, hogy a "tőke az utcán hever, és alig várja, hogy valahova letegye magát", mert a valóság az, hogy a tőke oszt, szoroz, számol és versenyezteti az országokat, a telephelyeket, hogy hova menjen.

Arra is a kitért: a világ országainak rangsorában lakosságszám alapján Magyarország a 94. helyen áll, az export világranglistán a 34., amivel mi vagyunk a világ 15. legnyitottabb gazdasága.

Megköszönte az kamarának az együttműködést, mint mondta: a magyar gazdaság szereplőire mindig lehetett számítani az elmúlt nehéz években. A jövőt illetően a Bánk Bánból idézve úgy fogalmazott: "nem kell félnetek, jó lesz".

Forrás/Fotók: MTI

2023. március 09. 18:28
Hátborzongató videón a gyilkosság, élő adásban ölte meg férjét a bosszúszomjas feleség
A felvétel még most is elérhető a közösségi oldalakon.
Cigit, mobilt, energiaitalt adott tizenéves fiúknak szexért két egri férfi, felvették az együttléteket
Gyermekprostitúció kihasználása és szexuális visszaélés elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást két egri férfi...
Lesújtó értéket kaptak, kórházba került Tóth Gabi kislánya
Az énekesnő érezte, hogy valami nincs rendben.
Vérfürdőt rendezett a volt férj, a gyerekeit is kivégezte, öt embert ölt meg
A férfi a szörnyűségek után öngyilkos lett.
Megkínoztak egy kutyát Szákszenden, szürreális halálról árulkodik a boncolás
Az idegenkezűséget mégis kizárták.
A bugyijába nyúlt és erőszakoskodott, ápoló zaklatta a beteg kislányt - videóval
Felkavaró!
Marco Rossi: Ez egy hosszú sorozatnak első lépése volt
Marco Rossi szövetségi kapitány nem álmodott ilyen jó Eb-selejtezős rajtról, mint amit a bolgárok 3-0-s legyőzésekor...
Magyarország segélyszállítmányt küld a földrengés szíriai károsultjai számára
Üzenetet küld a világűrbe a pápa
A Vatikán a világűrbe készül eljuttatni egy digitális minikönyvet, amely Ferenc pápának 2020-ban, a koronavírus-vilá...
Óriási győzelem után megszólalt Szoboszlai Dominik
A csapatkapitány Szoboszlai Dominik szerint a magyar labdarúgó-válogatott a bolgárok elleni 3-0-s győzelemmel zárult...
Válása után újra szerelmes Demcsák Zsuzsa - kép
Szoboszlait csak kergették a bolgárok: a magyar sztár zseniális cselsorozata a nap jelenete az UEFA-nál - videó
Halálra késelt egy 13 éve diák egy tanárnőt Brazíliában
Belerúgott a kriptobányászatba az NVIDIA
Gyermekpornográfiával vádolnak egy kecskeméti férfit, internetes játékokon keresztül ismerkedett kisfiúkkal