Vádat emeltek Donald Trump előző (és talán következő) amerikai elnök ellen. Kis túlzással: ez csak a szokásos ügymenet, a republikánus politikusnak ugyanis néhány hónapon belül ez már a harmadik bűnvádi eljárása, elnökként pedig megindult ellene az alkalmatlanná nyilvánítási, úgynevezett impeachment procedúra is.
Ráadásul nem is egyszer. Szóval, nincs ebben különösebb meglepetés. Tanulság azonban bőséggel akadhat, nézzünk is egyet!
A mostani ügyészségi dokumentáció 45 oldalon keresztül taglalja, hogyan befolyásolta a 2020-as, a bukásával végződő választási eljárást Trump. Jack Smith különleges ügyész indítványa összesen négy vádpontot tartalmaz, s nem fukarkodik a jogi kifogásnak látszó, ám politikai manifesztumként is értelmezhető nyilatkozatokkal.
A részletekről már beszámoltunk, ám Jonathan Turley jogtudós, a George Washington Egyetem közjogi professzora szerint alapvetően dezinformációval vádolják Trumpot. Mint a Fox News amerikai csatornának kifejtette: amit a vádirat állít, miszerint Trump valótlanságokat terjesztett, hogy aláássa a 2020-as választás integritását, valójában része a szólásszabadságnak.
Márpedig az az amerikai alkotmány úgynevezett első kiegészítése által védett jog.
A szakértő ráadásul a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi döntésére is rámutatott, ami alapján az ilyen és hasonló állítások kriminalizálása „olyan széles cenzori hatalmat adna a kormánynak, amelyre sem e bíróság eseteiben, sem alkotmányos hagyományainkban nem volt példa. E hatalom gyakorlásának puszta lehetősége is borzongást kelt.”
A vádirat azért többet is állít, például azt, hogy Trump és „összeesküvő társai” az eredményhirdetés nyomán formálódó utcai erőszak közepette arra használták fel a zavart, hogy kettőzött erővel terjesszék hamis állításaikat a választási csalásról,
és ezekre alapozva meggyőzzék a kongresszus tagjait a hitelesítés további elhalasztásáról”.
Sőt, állítólag Trump tisztviselőket is győzködött arról, találjanak több republikánus szavazatot, a tömeget pedig rászabadította a Capitoliumra.