Az idei évünk is szökőév lesz, ami lényegében azt jelenti, hogy egy nappal hosszabb lesz a február. Ez azonban nem csupán annyiban merül ki, hogy egy nappal többet kell nyomtatni a naptárakban a második hónaphoz, hanem igazán fontos szerepet tölt be a csillagászatban.
Mint minden néggyel osztható évszám, az idei évünk is szökőév lesz, ami azt jelenti, hogy egy nappal hosszabb lesz a február. Ennek beiktatása egész egyszerűen azért szükséges, mert az év valóságos hossza, (ha pontosan számítjuk) 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc. Ez négy évenként csaknem egy nap eltolódást eredményez, amit a szökőnappal egyenlítenek ki.
A fotó illusztráció: Shutterstock
Mivel szökőévben a február nem 28, hanem 29 napos, így a legtöbben úgy hiszik, február 29. számít szökőnapnak. Ha azonban alaposabban szemügyre vesszük a naptárat, láthatjuk, hogy nem egy hóvégi toldaléknapról van szó, hanem 24-e a szökőnap, ami után minden névnap is csúszik egyet. Ennek eredete pedig egészen az ókorig nyúlik vissza: Julius Caesar naptárreformjához köthető. Ő vezette be a 12 hónapos naptárat Kr. e. 46-ban. A római hadvezér mondta ki, hogy „a március kalendasa előtti 6. nap kettőztessék meg”, ez pedig február 23-ának számít a mai naptárban. Tehát lényegében a március 23. duplázódik minden szökőévben, vagyis a február 24. négyévente szökőnap.
