Vélhetően mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy egyesek minél kevesebbet tudnak egy adott területen, annál nagyobb az önbizalmuk. Egy igencsak népszerű bölcsesség ezt úgy fogalmazta meg, miszerint az a baj a világgal, hogy az okosak kételkednek, a buták pedig mindenben holtbiztosak. Ezt pedig már a pszichológia is megfigyelte, sőt nevet is adtak a jelenségnek.
A Dunning-Kruger-hatást egy 1999-es tanulmány alapján fogalmazták meg, amelyben David Dunning szociálpszichológus és Justin Kruger posztgraduális hallgató kutatásaikkal igazolták kiinduló feltevésüket, miszerint ugyanaz a képesség kell ahhoz, hogy valamiben jók legyünk, mint ahhoz, hogy ezt a tudásunkat helyesen is értékeljük.
Kísérleteikben egyetemistákkal írattak teszteket különféle tantárgyakból, és megkérték őket, hogy ezzel együtt értékeljék a saját tudásukat az adott területen. Tapasztalataik alapján a rosszabbul teljesítők rendre túlbecsülték képességeiket, míg a jól teljesítők nagyjából reálisan értékelték, vagy alábecsülték magukat.
Dunning szerint ugyanis az inkompetens emberek nem ismerik fel a saját inkompetenciájukat, vagyis meg vannak győződve arról, hogy kiválóak valamiben, emellett ráadásul hiányzik a képességük és az öntudatuk, hogy felismerjék a helyzetet.
