Újabb totális támadást indított a magyargyülölő-liberális Guy Verhofstadt hazánk ellen. Gyurcsány Ferenc ifjúsági tagozatának, a Momentumnak legnagyobb szövetségese most azt találta ki, hogy
"minden egyes „fenyegetéssel” duplázzák meg a Magyarországtól visszatartott uniós pénzeket. Egy vétó: 5,8 milliárd euró. Két vétó: 11,6 milliárd euró. Három vétó: 23,2 milliárd euró”.
A Mandiner cikke szerint a liberális belga politikus eddig is következetesen az uniós vétó eltörlését képviselte.
Zsarolnak és fenyegetnek
Verhofstadt legújabb magyarellenes ötletével több probléma is van. Egyrészt Magyarország és a magyar nép annak a tudatával lépett be az Európai Unióba, hogy tudta, bizonyos fontos döntések meghozatalánál élhet a vétójogával. Ez természetesen nem tetszik az Európai Egyesült Államok rajongóinak, ezért szeretnék, ha a vétó intézménye (és ezzel együtt a tagállami szuverenitás) megszűnne.
Másrészt az elmúlt hetekben Magyarország az összes Európai Bizottság által kért módosítást elfogadtaa helyreállítási alap és a kohéziós források hozzáférése érdekében. Orbán Viktor kormányfő, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, és Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter is töbször elmondta, hogy nem lehet, és nem is szabad egymástól teljesen független ügyeket összekötni az uniós eljárások során.
Ezzel szemben Verhofstadt, és több más baloldali uniós vezető egymástól teljesen különálló ügyeket kapcsol össze, és folyamatosan zsarolják Magyarországot.
Ez a vétó már nem zavarja Verhofstadtot
Verhofstadt követelése pedig annak fényében még nevetségesebb, hogy Ausztria és Hollandia pont csütörtökön vétózta meg Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Ennek ellenére egyetlen cikket sem lehet olvasni a nyugati sajtóban, és a baloldali többségű Európai Parlament sem jellemezte úgy a két vétózó országot, hogy azok megbontanák az Unió egységét. Verhofstadt arról sem ír, hogy forrásokat kellene elvenni Ausztriától és Hollandiától a vétójuk miatt.
Az osztrák és román vétó kapcsán Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken azt közölte: "S hol vannak ilyenkor a hivatásos károgók, az EU egységéért aggódók, az egyhangú döntéshozatalt eltörölni akaró EP-képviselők, hol vannak a liberális mainstream jajveszékelő újságírói, hol vannak a brüsszeli bürokraták, a liberális kormányok miniszterei?"
Ő Magyarország legfőbb brüsszeli ellensége
Mint arról korábban beszámoltunk, az elmúlt években Guy Verhofstadt, Belgium korábbi miniszterelnöke, Magyarország egyik legnagyobb ellenségévé vált az európai politikai színtéren. Verhofstadt egyértelműen kiállt az illegális migránsok magyarországi betelepítése mellett, 2010 óta követeli, hogy hazánk egyetlen eurócentet se kapjon Brüsszeltől, teljes mellszélességgel támogatja az LMBTQ-propagandát, és mindezek mellett mindent megtesz azért, hogy az Orbán-kormány megbukjon. A magát tiszta kezűnek beállító liberális Verhofstadt az elmúlt évtizedekben egyébként rengeteg botrányba belekeveredett.
Offshore-ozás
A volt belga miniszterelnök, korábbi liberális frakcióvezető 2010 és 2016 között egy offshore céget is működtető cégcsoport, az Exmar-csoport igazgatóságában ült, és mindezért évi 60 ezer eurót (nagyjából 20 millió forintot) kapott. Minderre akkor derült fény, amikor napvilágra kerültek az úgynevezett Paradise-iratok. A 13,4 millió dokumentumot tartalmazó adatbázis 2017. november 5-én jelent meg. A Paradise-iratokat a német Süddeutsche Zeitung napilapnak szivárogtatták ki, majd egy nemzetközi újságíró-közösség dolgozta fel.
A Paradise-iratok a szingapúri Asiaciti Trust vagyonkezelő társaságról és a bermudai Appleby ügyvédi irodáról, továbbá 19 adóparadicsom cégnyilvántartásáról tartalmaznak adatokat, benne gazdag vállalkozók, politikusok, sportolók offshore ügyeit tartalmazták. Az offshore vállalatok mögé rejtett gazdasági tevékenység önmagában nem illegális, de gyakran az adóelkerülést vagy a pénzmosást szolgálja. A Paradise-iratokból derült ki, hogy az Exmar-csoporton belül működött egy bermudai cég is, nagyon limitált tevékenységgel.
Verhofstadtnak igazgatósági tagként tudnia kellett a cégcsoport offshore tevékenységeirő is.
Amikor a botrány kirobbant, akkor Verhofstadt szóvivője egy gyenge kabaréba illő szánalmas magyarázattal állt elő: mivel az Exmar a tengerpart melletti olajszállítással is foglalkozik, ezért köthették össze az offshore szót a céggel (az offshore szó szerinti jelentése: parton túli).
Oligarchákkal is kapcsolatot tart
A liberális politikus azonban nemcsak különféle cégekkel, hanem oligarchákkal is kapcsolatot tart, sőt, lobbizik is nekik. Ezek közül az egyik a belga Boël család. Verhofstadt különösen Nicolas Boëllel áll szoros kapcsolatban. Az oligarcha birtokolja a Sofina holdingot, amelynek az érdekeltségébe tartozik a GDF Suez is. A GDF Suez még 2014-ben akarta megszerezni a görögországi Thesszaloniki vízművét. 2015 júliusában Verhofstadt már az Európai Parlamentben követelte Aléxisz Ciprasz görög miniszterelnöktől a privatizációs csomagot. Az értékesítés előtt egy népszavazást is tartottak a városban. A voksoláson 200 ezren mondtak nemet a privatizációra, azonban, mivel Brüsszelt általában nem érdekli, hogy mit akarnak az emberek, beleírta a Görögországgal kötött hitelmegállapodásba, hogy a vízművet el kell adni.
Verhofstadt ugyanekkor az APG nyugdíjalap igazgatóságának is tagja volt, a Cipraszt és Görögországot támadó beszéde után fél év alatt három görög miniszter is találkozott az APG vezetőivel.
Eurómilliókat kapott Verhofstadt
Verhofstadt saját bevallása szerint a képviselői fizetésén túl még három vállalattól (Sofina, Exmar, APG) és az EIPA (European Institute of Public Administration) nevezetű intézettől tett szert jövedelemre.
Bár az Európai Parlament szóban mindig érzékeny az átláthatóságra, az európai parlamenti jövedelemnyilatkozatokban nem kell pontos összegeket feltüntetni, ezért csak megbecsülni lehet, hogy mennyi Verhofstadt teljes jövedelme.
A liberális politikus egy 2016-os cikk szerint képviselői fizetése mellett – amely évi 96 ezer euró – évente 144 ezer eurót kap egyéb forrásokból. Így összesen 240 ezer eurót kaphatott három évvel ezelőtt (ez nagyjából 55 millió forint).
Ugyanakkor az EP-képviselők mellékállásait vizsgáló jelentés szerint csak a Sofina alapkezelő cég igazgatóságában betöltött szerepéért 2014 júniusa óta 920 614–1 425 000 eurót vett fel, ami évi 230–356 ezer eurós (74–115 millió forintos) jövedelmet jelent (összesen 300-450 millió forint).
Mindezek mellett alkalmi jövedelmei is voltak, például a Calya tanácsadó cégtől.
Mint arról korábban beszámoltunk, Verhofstadt egyébként Soros György egyik legmegbízhatóbb embere. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártcsalád 2019-es EP-választási kampányvideója ezért nem véletlenül szólt arról, hogy nem szabad újabb határzárakat emelni, hanem le kellene rombolni a meglévőket is. A „jó példával” az ALDE EP-frakcióvezetője, Guy Verhofstadt volt belga kormányfő jár elöl, aki a fejével egyszerűen ledönti Magyarország déli határaira emelt biztonsági kerítést. A videóban természetesen megjelenik a bevándorláspártiak legádázabb ellenfele, Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. A képsorok persze nem számolnak be az ALDE akkoriban kirobbant korrupciós, tiltott pártfinanszírozási botrányáról.
Verhofstadt részben belebukott a fenti botrányokba, mivel 2019 óta nem ő vezeti a liberális frakciót az EP-ben.
Házépítési botrány
A liberális, magyargyűlölő politikus legújabb botránya, hogy miközben a még keményebb Oroszország elleni szankciók mellett kampányolt, addig Gent belvárosában egy 17. században épült, gyönyörűen felújított, folyóparti műemlék épületben él. Egy belga portál számolt be arról, hogy Verhofstadt hogyan "spórolt", amikor saját házát újíttatta fel. Mint kiderült, a liberális politikus úgy felezte meg költségeit, hogy több százezer euró közpénzt kapott a háza felújítására.
A liberális politikus és családja a sajtóhírek szerint még 2011-ben vásárolta meg a műemlék épületet – amelyben ma is él – másfél millió euróért két másik családdal együtt. A Knack beszámolója szerint 2012-ben a Verhofstadt-rezidencia felújításának költségeit nagyjából 820 ezer euróra becsülték, ennek azonban közel a felét a belga adófizetőkkel fizettették ki.
A felújításhoz a volt miniszterelnök jelentős támogatást kapott a flamand kormánytól, Kelet-Flandria tartománytól és Gent városától is, összesen 327 784 euró értékben, a Knack hírportál információi szerint.
A genti városi tanács azzal az abszurd érveléssel utasította vissza a kritikákat, hogy a pénzt a műemlék épület kapta, nem a tulajdonos, és hogy a felújítás hozzájárul a városkép fejlődéséhez. Bár a felújítás előtt a ház lakhatatlan volt - de ezért is vehették meg a piaci árnál olcsóbban. Ilyen módon nyilván sok genti lakos szeretett volna hozzájárulni a városkép fejlődéséhez...
