"Arra törekszem, hogy Európában újra felfedezzük Kohl és Mitterrand örökségét, hagyjuk magunk mögött a múltba temetkezést, és tekintsünk a jövő felé" - fogalmazott. Megválasztása utáni nyilatkozatában a többi között arról beszélt, hogy nőként és a testület elnökeként azért akar harcolni, hogy az egyenlőségért folytatott küzdelem ne csak látszat legyen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az EP soha nem fogja elfogadni azokat, "akik aláássák a demokráciát, a jogállamiságot, a véleménynyilvánítás szabadságát, célpontnak tekintik a nőket és marginalizálják az LMBT-közösséget".
A máltai politikus hozzátette: elnökként arra is törekszik, hogy fellépjen az Európa-ellenes narratíva és a félretájékoztatás ellen, amelyek nagy teret nyertek a koronavírus-járvány idején. A 43 éves Metsola a legfiatalabb elnök az uniós törvényhozás történetében. Ő a harmadik nő, aki ezt a tisztséget betölti. Az első a francia Simone Veil volt 1979-1982, a második a szintén francia Nicole Fontaine 1999-2002 között. Roberta Metsolát az EPP liberális szárnyához sorolják, a baloldal egyetlen politikai kifogása vele szemben, hogy ellenzi az abortuszt.
David Sassoli, a testület előző elnöke, a múlt héten hunyt el súlyos betegség következtében. Halála véletlenül egybeesett a testület eleve tervezett tisztújításával. Az Európai Parlament minden választott tisztségét - azaz az elnöki, alelnöki, kvesztori, bizottsági elnöki és alelnöki, küldöttségi elnöki és alelnöki pozíciókat - két és fél évente újítják meg, azaz egyszer az ötéves jogalkotási időszak kezdetekor, egyszer pedig a ciklus félidejében. A tisztséget betöltők mandátuma egyszer meghosszabbítható.
MTI/címlapfotó: facebook.com/roberta.metsola
