Brüsszelnek a 13. havi nyugdíj annak 2021-es bevezetése óta szúrja a szemét. Emlékezete, egy a brüsszeli bizottság által megbízott OECD szakértő több más intézkedés mellett, a 13. havi nyugdíj eltörlését is javasolta a magyar kormánynak.
Emlékezetes, az OECD szakértő által javaslatában szerepel a nyugdíjkorhatár emelése, a Nők40 program szigorítása, a 13. havi nyugdíj korlátozása, az előre hozott, csökkentett nyugdíj visszavezetése.
A dokumentum szerint a kormánynak korlátoznia kellene a 13. havi nyugdíjban részesülők körét is. A függetlennek hazudott szakértői jelentés emellett visszavezetné az előre hozott csökkentett nyugdíjat. Emellett a jelentés korhatáremelést is tartalmaz, 2045-re 67 évre növelnék a nyugdíjkorhatárt.
Mindezen kijelentéseket Magyar Péter pártjának oszlopos tagjai és a brüsszeli elit annak ellenére teszi, hogy az intézkedésnek elsöprő többsége volt a magyar válaszók körében. Ezt bizonyítják a nemzeti konzultáció eredményei is. A válaszadók 98 százaléka ugyanis kiállt amellett, hogy a kormány vegye fel a harcot brüsszellel, a 13. havi nyugdíj megtartása érdekében. Ennek az egyértelmű követelésnek teret engedve pedig idén februárban is érkezni fog az emelt összegű 13. havi nyugdíj, amelyre 2025-ben több mint 530 milliárd forintot fordít a kormány.
A rezsicsökkentést is megtorpedózná a Tisza
Magyar Péter és pártjának nem a 13. havi nyugdíj elvételére tett kísérlet volt az első, brüsszeli nyomásra a magyar választók érdeke ellen végrehajtott cselekedete. Korábban a Tisza politikusai az idősek számára különösen fontos rezsicsökkentést is el akarták törölni, így hatalmas anyagi terhet róva ki a magyarokra.
Amint arról már korábban is beszámolt a Magyar Nemzet, a háború, a migráció és a genderpolitika mellett olyan húsba vágó kérdésben is a brüsszeli elit mellé állt Magyar Péter és a Tisza Párt, mint a rezsicsökkentés eltörlésére irányuló kísérlet.
A rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar családok fizetik évek óta a legalacsonyabb energiaárat Európában. Brüsszel azonban többször felszólította Magyarországot a rezsicsökkentés eltörlésére. Ez a küzdelem rövidebb-hosszabb szünetekkel gyakorlatilag 2014 óta zajlik, amikor az Orbán-kormány bevezette az árkedvezmények rendszerét a lakossági áram- és gázszolgáltatásban.
A Tisza Párt az elmúlt hónapokban több alkalommal is támadta a rezsicsökkentést. Gerzsenyi Gabriella EP-képviselő már az első felszólalásában a rezsicsökkentés eltörlését követelte az uniós törvényhozásban.
Magyar Péter kolléganője szeptember 23-án az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának ülésén azt kérte számon a magyar kormány képviselőjén, hogy miként tervezik a rezsicsökkentés által „kivéreztetett” szolgáltatók feltőkésítését.
Vicsek Annamária, a Fidesz–KDNP EP-képviselője azonnal válaszolt a Tisza párt képviselőjének „döbbenetes megnyilvánulására”. Felhívta a figyelmet, hogy a rezsicsökkentés a magyar kormány olyan hozzájárulása a családok jólétéhez, ami Európa-szerte jó gyakorlatként ismert.
