A műanyag flakonok évtizedek óta fontos szerepet játszanak az életünkben. Történelmük egészen a 80-as évekig nyúlik vissza, amikor is Nyugat-Európába berobbant a PET-palack, innentől pedig megjelentek a műanyagba csomagolt étolajok és szénsavas üdítőitalok. Azóta is virágkorukat élik, ma már szinte elképzelhetetlennek tartjuk, hogy az üzletekben ne sorakozzanak a polcokon egymás mellett a különböző méretű és formájú műanyag flakonok.
A PET-palackok több szempontból is előnyösnek, kényelmesnek tűnnek a vásárlók számára. Olcsóbb, mint az üveg – ami bár visszaváltható, de ez egyáltalán nem vigasztalja a vevőt – és, ha már kiürült, egyszerűen újratöltjük, vagy a szelektív hulladékgyűjtőbe dobjuk. Ezutóbbi jó ötletnek bizonyulhat, de köztudottan világszinten is jóval kevesebb műanyag hulladékot hasznosítunk újra, mint amennyit termelnek és amennyit elhasználunk. Hazánkban ennek kiküszöbölésére vezették be a visszaváltó rendszert, amiről korábban ITT írtunk részletesebben.
Az újratöltés sem biztos, hogy jó opció, ezzel ugyanis komoly egészségügyi kockázatnak tesszük ki magunkat a mikroműanyagok miatt. Az UV sugárzás és több egyéb tényező miatt a műanyag szerkezete elkezd megbomlani, emiatt pedig szemmel nem látható darabok kerülnek az italunkba, amit szakértők mikroműanyagoknak neveztek el.
Súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek
Az utóbbi időkben egyre többször kerül szóba a mikroműanyagok problémája, amit nap mint nap bevisszünk a szervezetünkbe. A levegőben, az ételekben, az italokban, a vizekben és még a talajban is ott van, így szinte lehetetlen elkerülni. Sőt, már a kisbabákat, illetve a szülés előtt álló nőket is veszélyezteti, de erre később még visszatérünk.
Kutatók évek óta vizsgálják a műanyag káros hatásait, amiről megdöbbentő adatok derültek ki. Egy liter ásványvízben több százezer, 5 milliméternél kisebb részecske van, így, ha betartjuk a napi 3 literes vízfogyasztást, akkor csak ezzel milliós mennyiségű mikroműanyagot viszünk be a szervezetünkbe. Dr. Fekete Bálint András, a Czeizel Intézet klinikai genetikusa a Tényeknek elárulta, az új tanulmány adatai sokkal nagyobb értéket mutatnak, mint amit a kutatók korábban gondoltak. Ez pedig súlyos egészségügyi kockázatot jelent, a szervezetben ezek a részecskék gyulladást provokálhatnak, sejthalált is okozhatnak, sőt, akár különböző sejtszintű jelátviteli folyamatokat zavarhatnak meg.
