Kiszabadult több mint száz elrabolt iskolás Nigéria északi részén

Edward Buba katonai szóvivője elmondta, hogy összesen 137 túszt szabadítottak ki vasárnap reggel a szomszédos Zamfara államban. Elmondása szerint a hadsereg a helyi hatóságokkal és a kormányzati szervekkel együttműködve irányította a kutatási és mentési műveletet.

A diákok kiszabadítását a nemzetbiztonsági tanácsa irányította - jelentette be korábban Uba Sani, Kaduna állam kormányzója, aki külön dicséretben részesítette a nigériai hadsereget azért, "mert megmutatták, hogy bátorsággal, elszántsággal és elkötelezettséggel a bűnözés visszafogható, a biztonság pedig helyreállítható a közösségben".

A fegyveresek a múlt héten egymilliárd nairát (250 millió forintnak megfelelő összeget) követeltek a diákok és a személyzet szabadon engedéséért, de a nigériai kormány megtagadta a váltságdíj kifizetését arra hivatkozva, hogy ezt a gyakorlatot 2022-ben megtiltották.

A Kaduna állambeli Kuriga faluból március 7-én elrabolt 287 diák esetét megelőzően utoljára 2021-ben került sor hasonló kaliberű emberrablásra, szintén Kaduna államban, ahol fegyveresek 150 tanulót hurcoltak el egy helyi iskolából.

Csoportos emberrablást először a Boko Haram dzsihadista szervezet hajtott végre nigériai középiskolában: Borno állam északkeleti részén, Chibokban 276 diáklányt raboltak el közel egy évtizede. A túszul ejtett lányok közül páran azóta sem szabadultak ki.

A Boko Haram chiboki támadása óta számos, ideológiai kötődéssel nem rendelkező bűnbanda hajtott végre ilyen típusú rajtaütéseket.

A váltságdíjat követelő csoportok támadásai főként az ország északi területein váltak mindennapossá, ahol a Boko Haram önálló állam megteremtését akarja elérni. Ott a közösség és a családtagok szeretteik szabadon engedése érdekében saját földjük, szarvasmarháik vagy gabonájuk eladására kényszerülnek a váltságdíjhoz szükséges összeg előteremtéséhez.

Forrás: MTI