A kínai és az orosz gépek Japán-tenger feletti átrepülése is azt váltotta ki, hogy a japán légvédelem azonnal vadászgépeket riasztott. A japán védelmi tárca közölte: egyértelmű erődemonstrációnak tekintik a kínai és orosz gépek közös bevetését az ország határához közel.
Bár a harci gépek nem hatoltak be a japán légtérbe, a minisztérium már továbbította az incidenssel kapcsolatos aggályait Moszkvának és Pekingnek.
A kínai védelmi tárca közlése szerint Kína és Oroszország közös légi járőrözést végez Dél-Koreában és Japánban is, és ez része a két ország közötti katonai együttműködésnek.
A JCS egy tisztviselője elmondta, hogy Dél-Korea a repülőgépek behatolása miatt tiltakozott Kínánál katonai forródrótjukon keresztül, de Oroszországnál nem, mert vele nincs közös forródrótja.
A légvédelmi azonosító zóna nem az adott ország területéhez tartozó légtér, de pontosan az esetleges félreértések és balesetek elkerülése érdekében az ezekbe történő berepüléskor a nemzetközi gyakorlat szerint a külföldi repülőgépek lehetővé teszik azonosításukat.
Dél-Korea a térségből elsőként, 1951-ben hozott létre légvédelmi azonosító zónát Észak-Korea fenyegetése miatt. Japán 1969-ben csatlakozott a zónát kialakító államokhoz. Egyes zónák részben lefedik egymást, és kiterjedhetnek a nemzetközi légtérre is.
Forrás: MTI
