Kiderült, ki a zuglói tragédia áldozata, az ismert magyar sportoló édesapját gyászolja

Volt is egy szívkatéterezése hat hete. Műtéti várólistára került, aminek ideje fél év, egy év között van. A testvéreimmel mindent megtettünk azért, hogy előrébb hozzuk édesapám műtétjét. Ikertestvérem otthon állt helyt Kecskeméten és vigyázott édesapánkra, míg az idősebbik nővérem és én a vizsgálatokat és műtét időpontját intéztük. Szerencsére sikerült időpontot szereznünk, ezért utazott Budapestre. Érte mentem volna kocsival, de mondta, hogy már megvette a vonatjegyet és feljön vonattal Kecskemétről. A vasútállomásra mentem érte, még beszéltem vele leszállás előtt, hogy mindjárt ott vagyok, csak parkolót keresek, nem gondoltam volna, hogy ez lesz az utolsó beszélgetésünk. A vonatról leszállva a kijárat felé rosszul lett és összeesett. Én arra értem fel a peron tetejére, hogy valakit éppen újraélesztenek, akkor szembesültem vele, hogy édesapám az. Próbáltuk újraéleszteni, de már nem sikerült… 

Édesapámmal nagyon jó kapcsolatunk volt, imádtunk vele hülyéskedni, mert mindig benne volt a viccelődésben. Szerintem mindannyiunknak ez fog a legjobban hiányozni. Én kicsinek imádtam vele kocsit szerelni. Mindig, mikor otthon dolgozott és éppen a kocsinak a fékjét kellett légteleníteni, bejött a lakásba és szólt, hogy menjek már egy kicsit segíteni. Semmi extrát nem kellett, csak pumpálnom a féket, de imádtam. Mindig úgy adtam elő, hogy én csináltam a féket, de valójában semmi közöm nem volt hozzá, de mégis nagyon jó érzés volt, hogy mindig szólt és segíthettem neki. Nagyon szeretjük Őt és édesanyámat is, nagyon fáj, hogy már nem lehetnek velünk