Kiderült, hogyan fog wc-zni, fogat mosni és aludni Kapu Tibor az űrben - videóval

Nem tudnak csak úgy befeküdni az ágyba, sem fogat, vagy hajat mosni normálisan. A víz gömbökben lebeg, wc helyett porszívó cső… A Tények Plusz utánajárt, milyen az élete azoknak az asztronautáknak, akik a Nemzetközi Űrállomáson dolgoznak. Hamarosan Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa is az űr felé veszi az irányt.

Tenyek.hu

2025. április 26., szombat 12:25

Vágólapra másolva!

Hatalmas füstfelhő kíséretében hagyja el a földet egy űrhajó, és meg sem áll a Nemzetközi Űrállomásig. A legénység kevesebb mint tíz perc alatt éri el a világűrt, majd közel 28 ezer kilométeres óránkénti sebességgel halad tovább az űrállomás felé. Májusban Kapu Tibor űrhajós is az ISS felé veheti az irányt az Axiom-4 küldetés tagjaként, az űrben pedig 14 napot fog eltölteni. 2 hetes ottléte tele lesz kihívásokkal és cseppet sem lesz könnyű dolga.

Arról, hogy hogyan fognak telni a mindennapjai, Schlégl Ádám, a HUNOR Magyar Űrhajós Program kutatási szakértője, korábbi űrhajósjelölt rántja le a leplet. Tibor magyar kísérleteket fog végezni, magyar fejlesztésű eszközöket fog tesztelni, és várhatóan hosszú munkanapok elé néz.

Egy kutatóűrhajós, egy project űrhajós, mint amilyen a magyar űrhajós is lesz, nagyon nagy előnyben van, mert neki nincsenek üzemeltetési, karbantartási feladatai, ő a teljes munkaidejét kutatásra, tesztelésre tudja fordítani

– árulta el Schlégl Ádám kutatási szakértő, ortopéd-traumatológus.

A Nemzetközi űrállomás a világ egyik legkülönlegesebb kutatólaboratóriuma, ami egy
puskagolyó húszszorosával száguld a világűrben. Folyamatos szabadesésben van a Földünk körül. Az így kialakuló mikrogravitációban vizsgálni tudják például, hogy mi az, ami a gravitáció következtében alakul ki, és mi az, amit egy ettől független folyamat szabályoz.

Ezeket a különleges helyzetet, környezetet kihasználva végeznek az űrhajósok vizsgálatokat. Ezeknek egy nagyon nagy része élettudományos, humán vizsgálat. Vizsgáljuk azt, hogy hogyan viselkednek ebben a környezetben növények, állatok, vagy éppen sejtek. Nagyon fontos rákkutatások zajlanak fönt

– tette hozzá.

Egy, a Nemzetközi Űrállomáson töltött nap, az körülbelül 10 mellkasröntgennek megfelelő sugárzással jár. Ezek miatt a hatások miatt, a számunkra egyszerű, mindennapi szokásaink, fent egészen bonyolultak. Mint például egy fogmosás.

A fogkrémet egy kevés vízzel, itt az űrhajós eldöntheti, hogy a szájába vesz egy kevés vizet, de az is egy opció, hogy rá teszi a buborékot, rá fogja a buborékot a fogkrémre, a fogkefére, hiszen a felületi feszültségnek megfelelően ez oda fog tapadni, és így kezd el fogat mosni

– árulta el Schlégl Ádám.

A víz hatalmas érték az űrállomáson. A súlytalanság miatt a víz apró gömbökben lebeg, így a kézmosás és csak különleges módokon oldható meg. De a hajmosás sem hétköznapi módon történik.

Egy pici vízzel egy picit benedvesíti, és ugyan úgy egy száraz sampon segítségével tudja tisztítani, és hát utána szárazra törölni

– magyarázta.

A wc használata szintén nem szokványos módon zajlik az űrállomáson. Igazi kihívás szükségleteink elvégzése, hiszen a súlytalanság miatt minden lebeg, és az ülőke is jóval kisebb, mint ahogy azt a Földön megszokhattuk.

Ez a porszívó cső ez hasonló, és ahhoz egészen hasonló funkciójú eszköz használandó a pisilésre. 2 féle feltét van, egy női és egy férfi, ebben is egy pici vákum van, ami segít abban, hogy a távozó folyadékot irányba állítsa és megakadályozza, hogy kiszökjön

– részletezte a kutatási szakértő.

Az ételeknek fent 3 feltételnek kell megfelelniük. Ki kell bírniuk az űr hatásait, eltarthatónak kell lenniük hűtés nélkül, és fontos, hogy ne morzsálódjon. Az űrhajósok ételek ízét és illatát nem érzik olyan jól, így igyekeznek többek között különféle csípős szószokkal feldobni az étkezéseket.

Nagyon sok gyorsfagyasztott étel van, tartósított, konzervált étel van, amit vagy, csak fel kell melegíteni, vagy forróvíz hozzáadásával hasonlóan mint itt például nálunk a zacskós levesek, vagy ezek a dobozos, tésztás ételekhez hasonlóan lehet újra megfelelő állagba hozni

– ismertette Schlégl Ádám.

Az alvás sem egyszerű az űrállomáson, ahol egy percre sem áll meg az élet.

A falhoz rögzítik a hálózsákjukat, így az űrhajósok egy fekvéshez hasonló állapotban mégis úgy érezve, hogy be vannak takarva, tudnak aludni. Ennek ellenére nehéz fent aludni, hiszen a napi ritmus ez a cirkadiál ritmus is fölborul, hiszen 90 percenként kerüli meg a földet a Nemzetközi Űrállomás

– fűzte hozzá.

Az űrkutató a Tények Plusznak mindezek mellett beszélt még az űr emberi testre gyakorolt hatásáról és Kapu Tibor feladatiról is.