Ezüst Delfin díjat nyert Az Aranyvonat Legendája című film a 13. Cannes Corporate Media & TV Awards versenyen

Ezüst Delfin díjat nyert a Magyar Nemzeti Bank megbízásából készült Az Aranyvonat Legendája című dokumentum-játékfilm a világ egyik legrangosabb vállalati és dokumentumfilmes versenyén. A 37 perces alkotás a jegybanki dolgozók és családjaik történetét mutatja be, akik a II. világháború utolsó évében életüket kockáztatva, vonaton menekítették ki az országból a magyar kincseket, köztük a Szent Koronát és hazánk akkori teljes aranykészletét. A történetet feldolgozó filmet az idén közép- és emelt szintű történelemérettségire készülők a Történelem és pénzügyek című kiadványban található QR-kód segítségével tekinthetik meg.

Tenyek.hu

2022. november 01., kedd 08:16

Vágólapra másolva!

A Magyar Nemzeti Bank megbízásából készült dokumentum-játékfilm nagy sikert aratott a világ egyik legrangosabb vállalati és dokumentumfilmes versenyén, az immár 13. alkalommal megrendezett Cannes Corporate Media & TV Awards-on. A fesztiválon évente díjazzák a legkiválóbb alkotásokat, idén több mint 800 nevezés érkezett közel 50 kategóriában. Az Aranyvonat Legendája című film a Dokumentumfilmek és riportok (TV, online, mozi) kategóriában, azon belül a Történelem és személyiségek/Portrék alkategóriában Ezüst Delfin díjat nyert.

Az Aranyvonat Legendája című dokumentum-játékfilm forgatása 2021. augusztusában kezdődött, melyen több mint 200-an dolgoztak. A Köbli Norbert forgatókönyve alapján készült és Szász Attila által rendezett 37 perces alkotást a fekete-fehér archív felvételek és a színes, újraforgatott jelenetek mellett interjúk, szakértői kommentárok és animációk is színesítik. A történet 1945-ben játszódik, amikor a Magyar Nemzeti Bank 230 dolgozója és közel 700 családtagjuk életüket kockáztatva, vonaton menekítette ki az országból a magyar kincseket. Ekkor mentették ki a 30 tonnás aranykészlet mellett a Szent Koronát, két platina méter etalont, valamint a Magyar Királyi Posta bélyeggyűjteményét is. A kincsekkel együtt utazó jegybanki alkalmazottak életük árán is megakadályozták volna a magyar aranytartalék náci vagy szovjet kézre kerülését, így az fedezetként szolgálhatott arra, hogy 1946. augusztus 1-én megszülethessen jelenkori hivatalos fizetőeszközünk, a forint.

Az Aranyvonat története kiemelten fontos a Magyar Nemzeti Bank számára, éppen ezért az idén márciusban nyílt Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont egyik meghatározó eleme a mintegy 7000 „aranyrúdból” álló Robogás című szobor, mely Szőke Gábor Miklós alkotása. A 13 méter hosszú, és több mint 13 tonnás mozdony a múzeumi térből halad előre a Széll Kálmán tér felé, átszelve teret és időt: a gőzös története a XX. századból indul és a XXI. században folytatódik.

A jegybank hőseinek történetét az idén érettségizők a Pénziránytű Alapítvány ingyenes kiadványából, a történelemérettségi gazdasági-pénzügyi témaköreit feldolgozó Történelem és pénzügyek című feladatgyűjteményéből ismerhetik meg. A munkafüzet hátoldalán található QR-kód segítségével az Aranyvonat Legendája online is elérhető a https://monomedia.hu/aranyvonat/ felületen.