Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A szócsata azóta sem csitul. Közben a Mandiner birtokába került az a levél, amit még márciusban küldött a PM-nek Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Ebből röviden és elsőre az szűrhető le, hogy Budapestet valóban csődközeli helyzetbe kormányozta a vezetése, a nyár folyamán olyan likviditási problémája lehet, amit nem tud egyedül megoldani. Tehát valós veszély a totális fizetésképtelenség!
Kiss ismertette az azóta bejelentett intézkedéseket is, továbbá néhány közlekedési projekt uniós finanszírozásba „emelését”. Ugyanakkor a lap információi szerint a tárca részéről már előzetesen közölték, a szolidaritási hozzájárulás megtagadása technikailag sem lehetséges, hiszen azt a Fővárosnak járó költségvetési támogatásból előzetesen levonják.
Karácsony Gergely alighanem ennek ismeretében jelentette be később mégis a befizetés megtagadását.
Az Kiss Ambrus leveléből is kiderül, hogy a Főváros anyagi helyzete 2019 óta folyamatosan romlik. Ezt persze a főpolgármester-helyettes szerint nem a rossz gazdálkodás, hanem a „gazdasági válság, a COVID’19 okozta humánjárvány, az orosz agresszió miatti energiaárak növekedése, és a kormányzati elvonások növelése” eredményezte.
A város átlagos havi működési költsége 25,7 milliárd, ennek fele a közösségi közlekedésre megy el.
„Ezzel szemben a likviditási védőhálót jelentő folyószámlahitel-keret 25 milliárd forint, amely azért okoz jelentős problémát, mivel a bevételi ütemezése a városnak az iparűzési adó szabályozása miatt nagyon egyenlőtlen” – magyarázta Kiss Ambrus, elismerve, utóbbi forrásból a tavalyi évhez képest báziskorrekcióval 25 százalékos nominális növekedésre lehet számítani.
Júliusban hatvan, augusztusban csaknem 90 milliárdos lehet a minusz
Csakhogy eközben ott van a kiadási oldal növekedése is, például a bővülő kamatterhek és a Lánchíd felújítása miatt. További adalék a panaszáradatban, hogy Budapest egyelőre kimaradt az energiatámogatásból és egyes beruházásokat előfinanszírozni kénytelen.
A Főváros által összerakott táblázat szerint már júliusban hatvan milliárdos, augusztusban akár 86 milliárd forintos mínuszban is lehet a budapesti büdzsé. A fenti körülmények miatt ez valóban a fizetésképtelenséget jelentheti, s a jelek szerint ezt maga a városvezetés is beismerte már tavasszal.
A főpolgármester-helyettes kormányzati érdekként azonosította március végi levelében, hogy az iparűzési adó szeptemberi beérkezéséig Budapest elkerülje a fizetésképtelenséget, ennek érdekében operatív munkacsoportot is létrehoznának Karácsonyék, a kormánnyal közösen, mégpedig a likviditási helyzet monitorozására és döntések előkészítésére.
