A Főpolgármesteri Hivatal augusztusra várja a csődöt

Miután Gyurcsány Ferenc a kormánnyal szembeni határozottabb fellépést követelt, április közepén a főpolgármester a „tettek mezejére lépett”, s bejelentette, bizonyos adókat nem fizetnek be az államkasszába, továbbá közigazgatási pert is indítanak a szolidaritási hozzájárulás növekménye miatt. Mondván: nincs pénz.

A Pénzügyminisztérium (PM) ezt követően közölte: Karácsony Gergely városvezetése 214 milliárd forint megtakarítást örökölt Tarlós Istvánétól: rövid lejáratú államkötvényben 82 milliárd forint, hosszú lejáratú államkötvényben 77 milliárd forint, pénzeszközállományban 48 milliárd forint, továbbá a főváros intézményeinél 7 milliárd forint volt.

A tárca szerint a baloldali városvezetés felélte Budapest pénzügyi tartalékait.
Hozzátették: a főváros iparűzésiadó-bevételei idén várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot, ezenfelül Budapest további 46 milliárd forint támogatást kap a költségvetésből. A két tétel együtt meghaladja a 317 milliárd forintot, ami 130 milliárd forinttal több a 2019-es adatnál.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A szócsata azóta sem csitul. Közben a Mandiner birtokába került az a levél, amit még márciusban küldött a PM-nek Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Ebből röviden és elsőre az szűrhető le, hogy Budapestet valóban csődközeli helyzetbe kormányozta a vezetése, a nyár folyamán olyan likviditási problémája lehet, amit nem tud egyedül megoldani. Tehát valós veszély a totális fizetésképtelenség!

Kiss ismertette az azóta bejelentett intézkedéseket is, továbbá néhány közlekedési projekt uniós finanszírozásba „emelését”. Ugyanakkor a lap információi szerint a tárca részéről már előzetesen közölték, a szolidaritási hozzájárulás megtagadása technikailag sem lehetséges, hiszen azt a Fővárosnak járó költségvetési támogatásból előzetesen levonják.

Karácsony Gergely alighanem ennek ismeretében jelentette be később mégis a befizetés megtagadását.

Az Kiss Ambrus leveléből is kiderül, hogy a Főváros anyagi helyzete 2019 óta folyamatosan romlik. Ezt persze a főpolgármester-helyettes szerint nem a rossz gazdálkodás, hanem a „gazdasági válság, a COVID’19 okozta humánjárvány, az orosz agresszió miatti energiaárak növekedése, és a kormányzati elvonások növelése” eredményezte.

A város átlagos havi működési költsége 25,7 milliárd, ennek fele a közösségi közlekedésre megy el.

„Ezzel szemben a likviditási védőhálót jelentő folyószámlahitel-keret 25 milliárd forint, amely azért okoz jelentős problémát, mivel a bevételi ütemezése a városnak az iparűzési adó szabályozása miatt nagyon egyenlőtlen” – magyarázta Kiss Ambrus, elismerve, utóbbi forrásból a tavalyi évhez képest báziskorrekcióval 25 százalékos nominális növekedésre lehet számítani.

Júliusban hatvan, augusztusban csaknem 90 milliárdos lehet a minusz

Csakhogy eközben ott van a kiadási oldal növekedése is, például a bővülő kamatterhek és a Lánchíd felújítása miatt. További adalék a panaszáradatban, hogy Budapest egyelőre kimaradt az energiatámogatásból és egyes beruházásokat előfinanszírozni kénytelen.

A Főváros által összerakott táblázat szerint már júliusban hatvan milliárdos, augusztusban akár 86 milliárd forintos mínuszban is lehet a budapesti büdzsé. A fenti körülmények miatt ez valóban a fizetésképtelenséget jelentheti, s a jelek szerint ezt maga a városvezetés is beismerte már tavasszal.

A főpolgármester-helyettes kormányzati érdekként azonosította március végi levelében, hogy az iparűzési adó szeptemberi beérkezéséig Budapest elkerülje a fizetésképtelenséget, ennek érdekében operatív munkacsoportot is létrehoznának Karácsonyék, a kormánnyal közösen, mégpedig a likviditási helyzet monitorozására és döntések előkészítésére.