A hátrányai, kockázatai ellenére is megéri az eurót bevezetni?

A nemsokára hivatalba lépő Tisza-kormány egyik legfontosabb célkitűzése az euró bevezetése, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András azt közölte, ehhez 2030-ra teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat. Arról itt írtunk, hogy milyen feltételeket kell egy országnak, így hazánknak is teljesítenie, hogy leválthassa a saját fizetőeszközét, ám legalább ilyen fontos kérdés az is, hogy milyen előnyei, hátrányai vannak ennek a lépésnek.

nem véletlen, hogy az Európai Unió 27 tagállama közül 21-ben fizetnek az egységes európai fizetőeszközzel. Öt ország − hazánk mellett a később csatlakozó volt szocialista Cseh- és Lengyelország, valamint Románia, illetve a gazdaságilag rendkívül fejlett Svédország − látja a kockázatokat, így egyelőre kimaradt a klubból, de tervezi a belépést az övezetbe. 

A szintén nagy gazdasági potenciállal rendelkező Dánia azonban az Európai Unióhoz történő csatlakozásakor e jogával élve döntött úgy, hogy nem vezeti be, megtartja saját nemzeti pénznemét.

Az euróbevezetés hosszú távú előnyének számít, hogy 

Emellett az egységes fizetőeszköz − más eszközökkel egyetemben − már rövid távon is képes az infláció megfékezésére.  

Csökkenhet a lakossági és vállalati hitelek kamatszintje, mindez pedig serkenti a beruházásokat, elősegíti a gazdasági növekedést, bővülhet a külkereskedelem. Az árfolyamkockázat megszűnése azzal az eredménnyel is jár, hogy az importőrök kiszámíthatóbban tudják meghatározni az áraikat, és nem kell számolni az átváltás költségével sem. Az az ország, ahol euró van, kénytelen jobban betartani a fiskális fegyelmet, és a politikai vezetést rákényszeríti arra, hogy végrehajtsa a szükséges strukturális reformokat. 

S nem utolsósorban 

ráadásul nem érzik úgy, hogy másodrendű uniós állampolgárok azáltal, hogy otthon nem euróérmékkel és - bankjegyekkel fizetnek.

Ugyanakkor komoly hátrányai is vannak az eurónak, leginkább az, hogy a tagország kénytelen feladni az önálló monetáris politikát, az összes eurózónás tagállam inflációs és növekedési ciklusához kell egyszerre igazodni.

Másfelől 

Az persze más lapra tartozik, hogy a leértékelés csak rövidebb távon számít megoldásnak − s valójában inkább önbecsapás −, közép- és hosszabb távon egyértelműen káros, ennél sokkal hasznosabb a termelékenység növelésének elérése.

Hazánkban az sem elhanyagolható szempont, hogy komoly gazdasági megszorító lépéseket kellene tenni a bevezetés feltételeinek megteremtéséhez, több ezer milliárd forintot kellene megspórolni, amit nagyon megérezne a bőrén a lakosság, és várhatóan nagy ellenállás bontakozna ki emiatt.

a kérdés, hogy mikor történjen meg − a túl korai belépés könnyen egyensúlyromlást idézhet elő − és milyen árfolyamon. A túl erősen meghatározott forint tartósan ronthatja a folyó fizetési mérleget, a túl gyenge viszont akár hosszú távon is többletinflációt generálhat.

Illusztráció: Shutterstock