Elhunyt Roy Ayers

A halálhírt Ayers családja tudatta a művész közösségi oldalán - írta a The Guardian.

Roy Ayers 1940-ben született Los Angelesben. Kisgyermekként kezdett zongorázni, a közelben lakó dzsesszzenésztől, Bobby Hutchersontól vett órákat. A Los Angeles-i városi főiskolán zeneelméletet hallgatott, és 1963-ban már meg is jelentette első szólólemezét West Coast Vibes címmel.

Zenekarával, a Roy Ayers Ubiquity-vel alakította ki azt a jellegzetes dzsessz-funk hangzást, amelyet vibrafonjátéka tette teljessé. A különleges, dallamjátszó hangszeren azután kezdett játszani, hogy még ötéves korában találkozott Lionel Hamptonnal, aki az instrumentum megszólaltatásához egy pár ütőt adott neki.

Rendkívül termékeny zenész volt, a hetvenes évek közepéig már több mint egy tucat album volt a háta mögött, és kiérdemelte a neo soul keresztapja elnevezést. Karrierje korai fázisában négy éven át játszott együtt Herbie Mann fuvolással, akivel a Newport Jazz Festivalra is eljutott.

Számos sikerdala volt az Egyesült Királyságban, köztük a Get on Up, a Get on Down, a Heat of the Beat vagy a Don’t Stop the Feeling, ezek valamennyien felkerültek a toplistára. 1973-ban kísérőzenét írt a Coffy című fekete polgárjogi akciófilmhez, amelyben Pam Grier is játszott. A híressé vált filmzenében Dee Dee Bridgewater énekelt, Harry Whitaker pedig zongorázott.

1976-ban jelent meg leghíresebb munkája, az Everybody Loves the Sunshine című dal és nagylemez. A lágy számot, amely a laza nyári napokról szól, a New York-i Electric Lady stúdióban rögzítette, egy forró nyári napon. A dal minden idők egyik leggyakrabban felhasznált dzsesszfelvétele lett, mások mellett Mary J Blige My Life, Common’s Book of Life című száma, és Mos Def Life Is Real-je is tartalmaz elemeket belőle. A népszerű dal hatására Ayers világszerte fesztiválok állandó fellépőjévé vált, már idősen, 2019-ben is színpadra lépett a londoni Maiden Voyage-en.

 - fogalmazott egy 2017-es interjúban Roy Ayers.

Forrás: MTI