Napi tény: Ezért más a harmadik adventi gyertya Nyugat-Magyarországon

A karácsony közeledtével szinte valamennyi magyar háztartásban előkerülnek az ünnepi dekorációk, amelyek közül az egyik legemblematikusabb elem az adventi koszorú. Formája kör alakú, négy gyertya található rajta, amelyek a hitet, a reményt, az örömöt, illetve a szeretetet jelképezik, és minden vasárnap, amellyel közelebb kerülünk Jézus Krisztus születésének napjához, meggyújtunk egyet.

A katolikus hagyomány szerint két liturgikus színt használnak: három gyertya lila, amely az egyházi értelmezés szerint a bűnbánat árnyalata, a negyedik – amelyet egyébként advent harmadik vasárnapján gyújtanak meg – pedig rózsaszín, amely az öröm színe.

A fotó illusztráció: Tények archív

Van azonban egy tájegység Magyarországon, ahol a rózsaszín helyett pirosat helyeznek a koszorúra. A Nyugat-Dunántúlon, különösen Vas és Zala vármegyében ilyen módon emlékeznek meg az egykor ezen a vidéken szolgáló Boldog Brenner János ciszterci szerzetesre.

1957. december 15-én, éppen advent harmadik vasárnapján éjjel több mint harminc késszúrással végeztek ismeretlen elkövetők az akkor 25 éves pappal, aki az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés egyik vértanújává vált.