Szilágyi Áron: Járni nem tudtam, de nem távgyaloglónak jöttem, hanem vívni

Nehéz napokon van túl Szilágyi Áron, ugyanis nem csupán kezdeti egyéni veresége, hanem a sarokfájdalma is kihatással volt a férfi kardvívó csapat teljesítményére. Míg előbbiből motivációt gyűjtött, utóbbi sántikálásra kényszerítette.

Ennek ellenére apait-anyait beleadott az összecsapásba. Sőt, Rabb Krisztián, Gémesi Csanád, Szatmári András is folyamatosan küzdöttek, melynek meg is lett az eredménye.

A magyar fiúk végül egy ezüstéremmel gazdagodtak a döntőben, azonban egyáltalán nem csalódottak.

Szereplésük után, úton az olimpiai faluba részletesen elárulták a bennük kavargó érzéseket, mi több, számszerűsítették is azokat.

- mondta Áron, aki egy 10-es skálán – ahol az 1-es a rettenetesen csalódott, a 10 -es a felhőtlenül boldog – 7-esre értékelte a benne kavargó érzéseket.

Krisztián már 7,5-re, András 8 és 9 között, Csanád pedig 9-re becsülte az örömüket.

Majd azt is megosztották, miért is boldogok igazán, illetve kinek, mit jelent az a fényesen csillogó ezüst.