Napi tény: Hatalmas átverés az olimpiai aranyérem

Valószínűleg minden sportoló legmerészebb álma, hogy rengeteg munkával, szorgalommal és kitartással sikerül minden ellenfelet felülmúlva megnyerni egy olimpiát.

A világ legrangosabb sporteseményén kapott érmekről azonban csak nagyon kevesen tudják, hogy igazából nem túl sokat érnek az eszmei értékükön túl. Minden ötkarikás játékokon egyedi medálokat készítenek, így a hozzájuk felhasznált anyag mennyisége és súlya is változhat, ám a sztenderd már évtizedek óta ugyanaz.

Színaranyból készült aranyérmeket utoljára az 1912-es stockholmi olimpián adtak át a győzteseknek. Jelenleg az első helyezetteknek járó díjak 92,5 százaléka ezüst, de azért legalább 6 gramm aranyat is tartalmazniuk kell.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Lényegében az arany- és az ezüstérem ugyanolyanok, hiszen mindkettőhöz 550 gramm ezüstöt használnak fel, csupán annyi a különbség, hogy a győztesét bevonják az említett 6 gramm arannyal, így valamivel többet is ér.

A bronzmedálok értéke nyilvánvalóan a legkisebb, ugyanis 450 gramm anyagból állítják elő, amelynek 95 százalék réz, a maradék pedig cink.