Napi tény: Ezért hívják forintnak a magyar fizetőeszközt

Nemzedékek óta mindennapjaink része a forint, amelyre legutóbb 1946-ban cseréltük a második világháború utáni hiperinfláció miatt elértéktelenedő pengőt, így azóta megszakítás nélkül Magyarország fizetőeszköze.

A forint szó rejtélyének kulcsáig Olaszországig kell kirándulni képzeletben, amelynek mai területén 1252-ben két városállam, Genova és Firezne csupán néhány hónap különbséggel vezette be az aranypénzt. Előbbi előlapján várkapu, hátulján pedig egy kereszt ékeskedett, és olaszul a genovino d’oro néven vált ismertté.

A firenzei érmék előlapján a város jelképe, a háromszirmú liliom kapott helyet, míg a másik oldalán a település védőszentje, Keresztelő Szent János. Neve, a fiorino d’oro olasz kifejezés szó szerint „arany virágocskát” jelent magyarul, ami a fentiekből értelmet is nyer.

A fotó illusztráció: MTI/Oláh Tibor

A firenzei aranypénz rövid idő alatt nemzetközileg is népszerűvé vált, és csak „firenzeiként”, vagyis latinul „Florentinus” néven emlegették, de Európa-szerte gyakran csak florinnak hívták.

Innen kaphatta némi hangtani módosítással a nevét a magyar aranypénz is, amit Károly Róbert 1325-től veretett az itáliai város mintájára, és amit a korban az előállítás helyéből adódóan körmöci dukátként is neveztek.