Katasztrófa előtt állunk? Megállíthatatlanul terjed

Mikroműanyagat mutatta ki olyan ételkonzervekben, amelyeket bárki leemelhet, bármely bolt polcáról. A mikroműanyag probléma ugyan még vita tárgya, de lehetséges, hogy jelentősebb a globális felmelegedésnél is. És miért? Mert egyelőre úgy tűnik, megállíthatatlan a terjedése.

Németh Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víz- és Környezetbiztonság Tanszékének egyetemi docense szerint rengeteg műanyagot gyártunk. 400 millió tonnát. Ez nagyjából annyi, mint a Puskás stadion súlya. De talán ezzel még nem is lenne nagy baj, de az már a tragédia kategóriába tartozik, hogy a műanyagokat elszemeteljük.

Legnagyobb részben a PET palackok árasztják el a folyók, tavak, tengerek és óceánok vizét.

„Fizikai aprózódás, amikor egy vízbe egy vízfelületre kerülnek ezek a műanyag hulladékok, és aztán a hullám mozgás miatt, ott napok, évek, hetek alatt, eldörzsölődnek mikroszkópikus részek válnak le, belőlük, vagy eltöredeznek” – magyarázta.

Egy egyszerű mindennapi használatban levő PET palack több mint 400 év alatt aprózódik fel és szóródik szét.

Tehát, ha Károlyi Gáspár, aki magyarra fordította a Bibliát 1590-ben eldobott volna egy palackot, akkor az mára bomlott volna le. Sok idő.

A nap UV sugárzása megváltoztatják a műanyagok kötéseit, azaz törékennyé teszik, és ami el tud törni az el is törik, a mikroműanyag esetében fel is aprózódik.

„A biológiai aprózódás során a vízben elsősorban kis rákocskák, elaprózzák a szájszervükkel ezeket a műanyagokat, merthogy ezekre algák telepednek, az algákat pedig megeszik és hozzá harapják, mint a szendvicset” – részletezte Németh Zsolt.

A táplálék láncba máris bekerült a mikroműanyag és ez jelenlegi tudásunk szerint, ott is marad, mert nagyon nehéz szűrni.

Az apró tengeri rákocskák pedig tudtunkon kívül még kisebbre darabolják a műanyagot.

„Mérések szerint, olyan 1-1,7 millió kis darabot csinálnak egy átlagos műanyagzacskóból. Nyilván ezt utána már a környezetből nem lehet eltávolítani. És bekerül a táplálékláncba, mert más magasabb rendű víziállat, például halak is megeszik ezeket a műanyag szemcséket” – tette hozzá a szakember.

De találtak mikroműanyagot az Antarktisz jégfelszínén, a Himalája gleccsereiben, a mélytengerekben és gyakorlatilag mindenhol.

Tóth Tamás táplálkozási szakértő szerint ezek egészen pici méretű nano műanyagok mikroszkópikus egységek, azok már bőrből is bejutnak az emberi szervezetbe.

Tóth Tamás szerint a probléma már a szó szoros értelmében a testközelbe ért. Az eldobott PET palack és a kupakja, morzsolódik és elmálik, és észrevétlenül jut a szervezetbe. Mikro és nanoműanyagok nagyvalószínűséggel már majd minden civilizált ember szervezetében kimutathatóak.

„Nem csak a táplálékláncba kerülnek be a mikroműanyagok, hanem a levegőbe is. Vegyük úgy, hogy a víz is a tápláléklánc része. De a levegőből, a vízből beleértve a csapvizet a palackozott folyadékot, és így tovább. Meg a tápanyagokól juttatnak be a szervezetbe” – fejtette ki a szakértő.

A műanyag hulladékból, tehát a PET palackból, műanyag kannákból, tárgyakból elapródozódott részecskék és szemcsék az emberi testen belül bárhol megtapadhat.

„Kimutatták a szívben, az agyban, a garatban, a tüdőben, a vérben, a spermában, a bőrben. Joggal feltételezhetjük, hogy a vesétől az agyalapi mirigyig valószínűleg mindenhol ott van” – emelte ki.

Hogy mit okoznak ezek az idegen vegyületek a szervezetben még nem tudni, de nem sok jóra számíthatunk az biztos.

A szakemberek szerint ezért nem mindegy az, hogy miből iszunk, illetve, hogy milyen csomagolásban választunk élelmiszert: egyszerhasználatos PET palacban, vagy korlátlanul ujrahasznosítható alumíniumban. Valamint az sem mindegy, hogy végül hova dobjuk ki a zacskót, a bubifóliát, a nejlonharisnyát és a PETpalackot.