Bizonyítékok nélkül vádaskodva tett tönkre egy kémelhárító műveletet a Direkt36

Az oknyomozó portál forrása maga vallotta be, hogy nem tudja alátámasztani elméletét. Azt kifogásolja, ami a világ legtermészetesebb dolga, a szolgálatok kémelhárítási feladatokat látnak el.

2026. március 26., csütörtök 10:28

Vágólapra másolva!

A Tisza Párt elleni világraszóló politikai összeesküvést kiáltott a Direkt36 egy olyan rendőrnyomozó elméletére alapozva, aki maga is belátja, hogy nem tudja bizonyítani állításait − számol be a Mandiner. Sőt, Szabó Bencének semmilyen rálátása nem volt arra, hogy milyen külföldi befolyás alatt álló személyekkel kapcsolatos elhárító műveletbe üti bele az orrát.

Az illetéktelen nyomozó színre lépésével minden bizonnyal nemzetbiztonsági érdeket sértett.

„Erre nem volt semmilyen kézzelfogható bizonyítékunk, de az értekezleten nagyjából egyetértés volt arról, hogy valószínűleg ez volt ebben a helyzetben az eset.”

Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal van tele Szabó Bence rendőrnyomozó nyilatkozata, amelyet szerdán adott a Direkt36 munkatárainak. Mint kiderült, Szabó volt a forrása annak a bizonyítékokat nem tartalmazó, erősen összeesküvés-elmélet jellegű cikknek, amit kedden jelentetett meg az oknyomozó portál arról, hogy állítólag a magyar titkosszolgálatok megzsarolták a Tisza Párt két informatikusát.

A külföldi befolyás lehetőségét érdemben nem is vizsgálták

Az eset pikantériája, hogy azóta kiderült, a szóban forgó két informatikus külföldi szolgálatokkal állt kapcsolatban, és egyikük rendszeresen bejárt Ukrajna budapesti nagykövetségére is. Ezeket az információkat a titkosszolgálatokat felügyelő Nemzetbiztonsági Bizottság (NBB) hozta nyilvánosságra a keddi rendkívüli ülésén elhangzottak alapján, amelyek titkosítását részben feloldották.

A bizottság tájékoztatása és a Direkt36 cikke nyomán a lapnak aztán sikerült beazonosítania az érintett informatikusok egyikét, bizonyos Maróti Tamást, akinek gyanús hátteréről a következők derültek ki az (NBB)hivatalos tájékoztatásból:

A férfi brit–magyar kettős állampolgár, aki ellen a korábbiakban már több alkalommal folyt büntetőeljárás informatikai rendszerekkel való visszaélés, számítógépes csalás és zsarolás miatt.

Korábban magánnyomozati tevékenysége okán a hatóságok látókörébe került, azt állítva, hogy képes állami rendszerekből hatósági adatokat is megszerezni.

Jövedelmének jelentős része egy észt bejegyzésű gazdasági társaságtól származik.

2019 óta érdeklődik titkosszolgálati eszköznek/engedélyköteles kettős felhasználású terméknek minősülő eszközök beszerzése iránt és áll kapcsolatban ilyen termékeket forgalmazó külföldi gyártókkal.

A másik, Tiszához köthető informatikussal folytatott kapcsolata során tudomást szerzett annak titkosszolgálati kapcsolatrendszeréről, és közreműködött azokban a tárgyalásokban, amelyek engedélyköteles titkosszolgálati eszközök (kémszoftver, jelzavaró, kép- és hangrögzítésre álcázott módon alkalmas eszköz) beszerzését célozták.

Mindenkinek hitt a nyomozó, csak az alkotmányvédelmi szerveknek nem

A Direkt36 Szabó Bencével készült interjújából mégis az derül ki, hogy a nyomozó elhitte Marótinak az állításait, és többek között azokra építette zavaros elméletét, miszerint a magyar szolgálatok igyekeztek tönkretenni a Tisza Párt informatikai rendszerét.

Pedig a Direkt36 informátorának feltűnhetett volna, hogy valami finoman szólva nem stimmel az informatikussal, akiről az interjúban maga is azt mondta:

beköltözött egy irodahajóra, ahol biztonságban érezte magát, az eszközei szinte egytől egyig titkosítottak voltak, nem volt bejelentett lakcíme, és igen kevés információt tudtunk meg róla az előzetes adatgyűjtés során is. Tehát, hogy próbálta titokban élni életét.

Szabó Bencének azonban valamiért nem jelentett gondot, hogy részben egy olyan férfi szavaira alapozza elméletét, akit maga is gyakorlatilag kémként ír le, ráadásul saját bevallása szerint sem tudtak róla érdemi információkat szerezni adatgyűjtésük során.

A nyomozó mégsem feltételezte egy percig sem, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal esetleg valódi kémelhárító tevékenység okán foglalkozott a Tisza Párthoz kötődő két informatikussal. Azokat az információkat például, amelyek a Nemzetbiztonsági Bizottság ülése után nyilvánosságra kerültek, bizonyosan

nem sikerült a Szabóék „nyomozásának” feltárnia, ha egyáltalán foglalkoztak a két tiszás informatikus személyével is és nem csak egyszerűen elhitték minden szavukat, alapból ártatlan áldozatnak tekintve a két – amúgy külföldi titkosszolgálatok által befolyásolt – férfit.

Bizonyítékok nélkül álltak a nyilvánosság elé

Mindezt annak ellenére, hogy Szabó nyomozónak nemigen sikerült valódi bizonyítékokkal alátámasztania saját hagymázas elméletét, amelyet arra alapozott, hogy egy V. E., illetve később Henry néven működő rejtélyes figura online üzenetekben próbálta manipulálni a Tisza Párt egy korábbi informatikusát.

A nyomozók hozzáfértek bizonyos képernyőmentésekhez, amik a H. D. monogramú informatikus és a rejtélyes V.E/Henry közötti online kommunikációból származtak, de a beszélgetéseiknek csak töredékét tartalmazták. Szabó Bence szavaiból ugyanakkor kiderül, valamiért

készpénznek vett mindent, amit ez a rejtélyes alak üzent az online térben az informatikusoknak, és annak lehetőségét nem is vizsgálta, hogy V.E/Henry esetleg hazudik bizonyos dolgokban.

Márpedig, ha komolyan veszi saját elméletét, rendőrként minimum el kellet volna gondolkoznia azon, hogy egy titkosszolgálat emberei vajon feltétlenül mindenben megbízható információkat osztanak-e meg azokkal, akikre dolgoznak.

Ráadásul visszaemlékezésében a Direkt36-nak szivárogtató nyomozó végig olyan kifejezéseket használt, amelyekből kiderül, hogy maga sem lehetett biztos abban, hogy mi is történt valójában a Tisza Párt informatikusaival.

„Ebből sejtettük.” „Ez arra engedett következtetni.” „Valószínűleg.”

Ilyen fordulatokat használ Szabó nyomozó az interjú során végig, és nem egy alkalommal maga is kimondja, hogy valójában nem tudja biztosan mi is történhetett.

Természetesen erre nem mutatott egyértelmű bizonyíték, hogy ez az Alkotmányvédelmi Hivatal vagy más szervnek a műve tulajdonképpen, csak maga a közvetett dolgok

– mondta például egy alkalommal a Direkt36 forrása, egy másik esetben pedig úgy fogalmazott: „Itt még mindig csak spekulációról beszélünk, amit a mi osztályunk folytatott. Nem volt közvetlen bizonyíték erre, csak ezek a közvetett bizonyítékok”.

„Nem tárta fel az igazság minden részletét” a Direkt36

A Direkt36 állítólagos oknyomozása tehát mindvégig olyan rendőrök spekulációit tárta az olvasók elé, akiknek helyzetükből adódóan amúgy fogalmuk sem lehetett arról, hogy a titkosszolgálatok vajon ténylegesen milyen kémelhárító tevékenységet végeznek. Bár az eddig a nyilvánosságban megjelentek alapján egyértelmű, hogy

valójában se a Direkt36 csapata, sem pedig Szabó Bence nyomozó nem is voltak kíváncsiak semmilyen olyan információra, ami nem az ő – politikailag motivált – elméletüket volt hivatott igazolni.

Mindeközben pedig feltehetően teljesen tönkretettek egy olyan elhárítási műveletet, aminek valódi okáról és menetéről fogalmuk sem volt.

Nyitóképünk illusztráció: Képernyőfotó/YouTube