A nemzeti petícióval a magyarok nemet mondhatnak a háború finanszírozására

Elindult a nemzeti petíció, már postázzák az íveket, amiket március 23-ig lehet visszaküldeni. Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a hatvani DPK-gyűlésen elmondta: az ukránok 800 milliárd eurót kérnek a következő tíz évben az országuk működtetéséhez, és 700 milliárdot a katonai kiadásaikra.

 Ez a magyar nyugdíjrendszer 60 éves kiadását fedezné, a teljes magyar családtámogatást 40 évig lehetne ebből fizetni.

– Ezért valakinek a végén fizetni kell, Magyarországon elveszik a nagy energiaszolgáltatóktól és kereskedőktől azt a profitot, amit az energiaár emelkedéséből bezsebelnek, illetve a bankoktól a bankadóval elvont pénzeket osztják szét rezsicsökkentésre vagy családtámogatásra. Minden olyan embert távol kell tartani a kormánytól, aki el akarja törölni a rezsicsökkentést és meg akarja növelni a családok rezsikiadását kétszeresére-háromszorosára-négyszeresére – jelentette ki a kormányfő.

A nemzeti petícióval kiállhatunk a magyar érdek mellett

A miniszterelnök múlt szombaton, a háborúellenes gyűlés kaposvári állomásán ismertette a nemzeti petíció három pontját:

• Mondjunk nemet az orosz–ukrán háború finanszírozására! 
• Mondjunk nemet Ukrajna tízéves támogatására! 
• Mondjunk nemet arra, hogy a rezsiárak ezek miatt megemelkedjenek!

A kormányfő kiemelte, hogy ha most Ukrajna tagja lenne az EU-nak, akkor az unió közvetlen katonai konfliktusban állna Oroszországgal.

– tette hozzá.

A kormány kikéri a magyarok véleményét

Nem új keletű, hogy a kormány veszélyek és a meghatározó átalakulások idején az emberekhez fordul, hogy kikérje a véleményüket. Az elmúlt években már számos alkalommal élt a kabinet a nemzeti konzultáció intézményével. Legutóbb tavaly ősszel tartottak nemzeti konzultációt, akkor gazdasági kérdésekben kérte ki a kormány az emberek véleményét. A témák között a személyi jövedelemadó rendszere és az adóemelések szerepeltek, miután nyáron kiszivárgott, hogy hatalomra kerülve a Tisza Párt többkulcsos szja-t vezetne be.

A konzultációban több mint 1,6 millió magyar mondta el a véleményét. Az eredmények egyértelműek voltak, hiszen a magyarok túlnyomó többsége elutasította a baloldali megszorításokat.

A 2024 őszén tartott nemzeti konzultációval ugyancsak gazdasági kérdésekben kérte ki a kormány az emberek véleményét. A témák között szerepelt a gazdasági szuverenitásunk és semlegességünk kérdése, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kapott.

A nemzeti konzultáción 1,3 millió ember mondta el a véleményét a kérdésekről, és 95–99 százalék közötti arányban a kormány javaslatait és álláspontját támogató válaszok születtek.

A 2023. őszi nemzeti konzultáción több mint másfél mil­lióan vettek részt, az eredmények alapján a magyar emberek kiálltak a hazájuk szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életüket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettük.

Nyitókép: MTI/Fischer Zoltán