The New York Times: Volodimir Zelenszkij és kormánya leépítette a korrupcióellenes intézményeket

Tényfeltáró cikket közölt a The New York Times, miszerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és kormánya a háború kitörése óta tudatosan építették le a korrupcióellenes intézményeket, mindezt a nyugati szövetségesek tudtával tette meg Kijev − számol be az Index.

Az energiaszektor is érintett

Az európai tisztviselők felügyelőbizottságok létrehozását követelték, de az ukrán kabinet függetlennek nem nevezhető személyekkel töltötte fel azokat. Az ukrán kormány az egyik testületet hibáztatja, mivel az Energoatom esetében erős visszaélések fordultak elő. A kabinet a harcok alatt enyhített az átláthatósági előírásokon.

Az Index emlékeztet, hogy novemberben korrupciós botrány tört ki Ukrajnában, melyben az energetikai szektor is érintett volt. Az elnökön és a kormányon fokozódott a nyomás, a hatóságok több házkutatást végeztek el. A bíróság hatvan napra őrizetbe vetette Olekszij Csernisov volt miniszterelnök-helyettest, aki Volodimir Zelenszkij barátjának, Timur Mindicsnek korrupciós ügyébe keveredett.

A hónap végén lemondott posztjáról Andrij Jermak elnöki tanácsadó, akiknek a házánál megjelentek a rendvédelmi dolgozók. 

Decemberben a The New York Times tényfeltáró cikkében arról írt, hogy Zelenszkij és csapata tudatosan építették le a korrupcióellenes intézményeket, hogy lehetővé tegyék a „szabadrablást”, és erről a nyugati szövetségesek is tudtak.

A lap szerint szerint a háború éveiben Ukrajna tudatosan gyengítette azt a nyugati felügyeleti rendszert, amelyet éppen azért hoztak létre, hogy az állami támogatások esetében ne merüljön fel a korrupció. A nyugati tisztviselők felügyelőbizottságokat követeltek a meghatározó állami cégek – Energoatom, Ukrenergo, Védelmi Beszerzési Ügynökség – fölé, ám a Zelenszkij-kormány magához közeli emberekkel töltötte fel ezeket, üresen hagyott helyeket, vagy késleltette a működésüket.

 Az államfő a háborúra hivatkozva lazított az átláthatósági szabályokon

Az Energoatom esetében a kormány még a vállalatokra vonatkozó alapvető elvárásokat is módosította, hogy korlátozza a testület erejét, ami lehetővé tette, hogy – a mostani nyomozás szerint – akár 15 százalékos visszaosztásokkal működő korrupciós hálózat virágozzon. A kormány a felügyelőbizottságot hibáztatja, miután lefokozta a testületet.

A lap azt írja, hogy az államfő a háborúra hivatkozva lazított az átláthatósági szabályokon és 

Az Ukrán Nemzeti Antikorrupciós Hivatal 15 hónapig tartó nyomozása felfedte a Zelenszkij-éra eddigi legnagyobb korrupciós ügyét, amely közvetlenül az elnök legközelebbi barátaihoz vezet. Több mint 70 házkutatás és 1000 órányi lehallgatott beszélgetés után derült fény mintegy 100 millió dollár illegális pénzáramlásra.

Aranyvécé, sporttáskákba csomagolt készpénzkötegek

A fényűző kijevi lakásokról készült felvételek, amelyek közül az egyikben aranyvécé is található, a sporttáskákba csomagolt készpénzzel teli képek, valamint hangfelvételek, amelyeken a tisztviselők állítólag pénzmosási stratégiákat egyeztetnek, sokkot okoztak az ukránoknak.

Az időzítés különösen rossz Ukrajna számára, hiszen valószínűleg a legnehezebb tél következik a háború kezdete óta. Az országban gyakoriak az áramszünetek, és Oroszország folyamatosan növekvő támadásai az ukrán civil infrastruktúra ellen nemcsak az áramellátást, hanem a gáz-, fűtés- és vízellátást is fenyegetik. Nem meglepő, hogy a botrány tömeges felháborodást váltott ki.

Fotó: Rusztem Umerov X-oldala